A Hadsegélyező Hivatal kiadványai az első világháborúban

- Ács István gyűjtőtársunk írása -
 
 

A m. kir. Honvédelmi Minisztérium Hadsegélyező Hivatala a  behívott katonák, valamint a hadiárvák és hadiözvegyek támogatására felállított szervezet volt. A Honvédelmi Minisztérium 1914 augusztusában hozta létre Budapesten, a bevonuló katonák és hozzátartozóik segélyezésére.

A m. kir. Hadsegélyező Hivatal létrehozásáról szóló körrendelet:

"A m. kir. Hadsegélyező Hivatal

148 6070–1914. B. M. eln. számú körrendelet

„A m. kir. honvédelmi miniszter úr a következő felhívást bocsátotta ki:

FELHÍVÁS

A hadügyminiszter, a magyar honvédelmi miniszter és az osztrák honvédelmi miniszter az egész fegyveres erőre kiterjedő önkéntes hadsegélyezés központi hatóságaképpen kölcsönös egyetértéssel Budapesten és Bécsben egy-egy hadsegélyező hivatalt szervezett.

Magasabb rangú tábornok van rendelve (sic!), munkaköre kiterjed az önkéntes segélynyújtás minden nemére. Kivételt képez ez alól a beteg- és sebesültápolás, amely teljesen kialakult külön szervezettel bír (Vöröskereszt Egylet), valamint a behívott katonák családtagjainak segélyezése, amely a törvény alapján eszközöltetik.

Érintetlenül marad a már megalakult egyesületek, bizottságok, gyűjtőhelyek stb. hadsegélyezési működése, sőt a hadsegélyező hivatalok a maguk részéről mindent meg fognak tenni arra nézve, hogy az önkéntes segélynyújtás minél több alakban és módon érvényesülhessen.

E tekintetben szívesen szolgálnak tanáccsal és útbaigazítással, úgy a monarchiában, mint a külföldi kolóniáinkon mindazon honfitársainknak, kik e magasztos cél érdekében a haza oltárára áldozni akarnak. Hivatalos jellegüknél fogva föltétlen részrehajtatlanság mellett óhajtanak a hadsegélyező hivatalok céltudatos irányt adni a monarchiában már megindult egész nagy segélyező mozgalomnak és központjai óhajtanak lenni minden ilyen hazafias törekvésnek.

Különös gondot fognak arra fordítani, hogy a segélynyújtás a gyakorlati élet kívánságának is teljesen megfeleljen.

E hivatalok egyúttal az önkéntes segélynyújtás központi tudakozó helyei is.

Ezek alapján felszólíttatnak mindazok az egyének, egyesületek, bizottságok stb., amelyek az elmondottak értelmében hadsegélyezés terén közreműködni óhajtanak, hogy a cs. és kir. Hadügyminisztérium hadsegélyező hivatalához (Kriegsfürsorgeamt des k. u. k. Kriegsministeriums Wien, IX. 3. Schwarzspanierstrasse 15.), illetőleg a m. kir. honvédelmi minisztérium hadsegélyező hivatalához (Budapest, IV. Váci utca 38. sz.) forduljanak.

E hivatalok mindegyike elfogad pénzadományokat és segélynyújtás bármilyen céljaira s ezeket haladéktalanul eljuttatja rendeltetésük helyére. Gyűjtenek mindenféle adományokat a háborúban elesett vagy a hadi fáradalmak következtében elhalt harcosainak özvegyei és árvái számára, úgyszintén gyűjtik a harcmezőn álló katonáinknak szánt adományokat és egyáltalában oda törekednek, hogy a segélynyújtás minden módját elősegítsék és szervezzék.

A közönség figyelme felhívatik arra, hogy a gyors romlásnak alávetett cikkek adományozása nem kívánatos. Ilyen cikkek beküldését megelőzőleg célszerű az illető hadsegélyező hivatalhoz kérdést intézni. A segélynyújtás legalkalmasabb eszköze a készpénz.

Levelek, kérdések és pénzadományok mindkét hivatal részére, valamint a budapesti hivatalnak szánt egyéb adományok a fentebb közölt címek alatt küldendők. A bécsi hivatalnak szánt tárgyi adományok címzése a következő: A cs. és kir. Hadügyminisztérium hadsegélyező hivatalának (an das k. u. k. Kriegsministerium Kriegsfürsorgeamt) Wien I. Stubenring.

Budapest, 1914. aug. 21.”

 

Az intézmény főleg pénzbeli és természetbeli adományok osztásával és jótékonysági akciók útján támogatta a rászorulókat. Eredményes kezdeményezése volt a gyorssegélyezést célzó Önkéntes Hadsegélyező Járulék akció, melyen keresztül az adományozó vállalta, hogy támogatja a hadiözvegyek és árvák segélyezését egy saját jövedelméhez mért összeggel egészen a békekötésig.

A hivatal Hadsegélyező Szövetsége a szerényebb jövedelmű adakozókat kívánta megszólítani: tagjai 5 éven keresztül évi 1 korona befizetését vállalták. A hadsegélyező propaganda a női szociális érzékenységet sem hagyta figyelmen kívül, mikor létrehozta a Magyar Nők Korona Alapját, minden nőtől 1 korona adományt kérve. A Hivatal tevékenységi körébe tartozott még a fronton harcolók pihenőhelyéül szolgáló úgynevezett katonaotthonok létesítése, de szerveztek gyógynövénygyűjtési akciót, jótékonysági bélyegzést is.

300 fős apparátusa részben katonákból, részben civil önkéntesekből állt. A Hivatal megalakulásakor közzétett ismertetőben hangsúlyozták, hogy a Hadsegélyező Hivatal nem foglalkozik az állami segélyek és a Vöröskeresztre tartozó ügyek intézésével, a háború folyamán és az egyes gyűjtésekhez kapcsolódóan sokszor egybemosódtak a határvonalak. Alapvetően azonban elmondható, hogy az önkéntes segélyezés formái tartoztak az intézkedési körébe.

A Hivatal, különböző gyűjtések szervezésén és összefogásán kívül gondoskodott arról, hogy az adományozók kézzelfogható bizonyítékhoz jussanak áldozatukról, ennek érdekében pedig számtalan olyan tárgyat bocsátott ki, melynek bevételét jótékony célokra fordította.

A Hadsegélyező Hivatal által kiadott fillér sor

Külön füzetek jelentek meg a temérdek bélyeg, levelezőlap, emlékérem, jelvény, képeslap, sőt hadi beszédek felvételeinek prospektusával. Bizonyos jelvényekből mintadarabokat küldtek a potenciális vásárlóknak, bemutatás és további ajánlás céljából, az egyes üzletek számára pedig bizományos árusítási lehetőséget is biztosítottak. Egy-egy gyűjtési akcióhoz külön is legyártatták a vonatkozó képeslapot, jelvényt, stb., maximálisan kihasználva minden kínálkozó propagandaeszközt.

Hadifénykép kiállítás plakátja

 

A legismertebb jelvények és plakettek · 

      Hadsegélyező Emlékérem:

Tervezte: Richard Zutt (az Iparművészeti Egyetem tanára).

Ovális alakú, nagyobb bronzérem, Magyarország dombornyomású címerével, a „Hadsegélyező” felirattal, hátlapján a háború kitörésének nemesen stilizált évszámával, szalagon, ára darabonként 2 korona.

Ugyanez bronzból, a „Hadsegélyező” felirat, ízlésesen zománcozva. Ára darabonként 3 korona. Ugyanez ezüstből, zománcozott körirattal. Ára darabonként 10 korona.

Az érmek viseléséhez alkalmas és kedvelt bőr óralánc. Ára 1.50 korona. Az érmek megőrzéséhez alkalmas bársonytok volt kapható, 2 korona ellenében.

Létezik horvát nyelvű felirattal is, a zománc színe lehet fehér, világoskék és sötétkék is, illetve van kis méretben is. Mérete: 53 x 34 mm.

A Hadsegélyező Hivatal az árváknak plakett:

Tervezte: Richard Zutt.

Többféle anyagváltozatban is ismert, bronz, ezüst.Mérete: 69 mm Ø

Hadsegélyező Jelvény:

Három színben zománcozott, artisztikus kivitelű jelvény, közepén a magyar címerrel, e körül „Hadsegélyező” ezüstözött felírással.

Kartonlapra szerelve, ára darabonként 1 korona. Mérete: 24 x 21 mm.

 

Kárpáti Győzelmi Jelvény:

Művészi kivitelű, finoman zománcozott jelvény, a kárpáti dicső győzelmek emlékére Magyarország, Ausztria és Németország címerével.

Kartonlapra szerelve, ára darabonként 1.50 korona.

Hubertus vadászjelvény (vadászkereszt):

A vadásztársadalom kedvelt hadsegélyező jelvénye, művésziesen csoportosított vadász-emblémákkal.

Kartonlapra szerelve ára egyszerű kivitelben 2 korona, zománcozva 5 korona. Mérete: 45 x 28 mm.

Ifjúsági jelvény:

Rendkívül ízléses, kereszt alakú jelvény, zománcozással, az „Ifjuság a hazáért” felírással. Kartonlapra szerelve ára darabonként 50 fillér.

A jelvény a középiskolákba járó mindkét nemű ifjúság részére készült, s csak az iskolák után, vagy ezek igazolása mellett szerezhető be.

Létezik horvát nyelvű felirattal is, illetve tűs kivitelben. Mérete: 29 x 23 mm. Bross és gomblyuk jelvény változatban is készültek.

Hadsegélyező Kereszt:

Fehér alapon zománcozott művészi kivitelű kereszt, külső széle zöld szegéllyel, az ovális alakú oxidáltan ezüstözött magyar címer körül pedig a keret belső széle vörös színben zománcozott. 

A címerpajzson „Hadsegélyező” felírás a háború évszámával. Kartonlapra szerelve, ára darabonként 3 korona.

A Magyar Nők Korona Alapjának Jelvénye:

Bíborszínű, zománcozott alapon a magyar korona, körülötte a „Magyar Nők Korona Alapja” felírás, a jelvény külső szélei ízlésesen zománcozva. Kizárólag az alap tagjai részére.

E jelvény csak az alap megváltott 1 koronás szelvénye ellenében szolgáltatható ki. Ára darabonként 1 korona. Átlagos mérete: 24 x 21 mm.

Arcképes Emlékplakettek:

A Hivatal termékkatalógusában 4 féle arcképes emlékplakettet propagált.

Ferenc József emlékplakett, Frigyes főherceg emlékplakett, melyek Marschal tanár híres sapkajelvényei magyar kiadásában jelennek meg. A plakettek a haderő tagjainak hivatalos jelvényei s a polgári lakosság körében való terjesztés a hazafias öntudatot és a hadsereggel való együttérzést kívánja kifejezésre juttatni. Egy plakett ára 1 korona.

József főherceg emlékplakett és Hauss Admirális emlékplakett. Mindkettő Ligeti Miklós szobrászművészünk sikerült műve. Egy plakett ára 2 korona.

Hadsegélyező feszület:

Aranyozott kivitelű feszület a Megváltó művészi ábrázolásával. Nagysága 13 ½ x 7 cm. Ára ízléses tartóban a hivatalos kiadás feltüntetésével 12 korona. A bécsi Hadsegélyező Hivatal is hasonlóan sokszínű palettával rendelkezett a háború folyamán, melyek tervezésébe neves művészek is részt vettek.

Hadsegélyező kártya és könyvjelző:

Egy jótékonysági akció keretében született meg a Hadsegélyző kártya. A kártya kibocsátása jó ötletnek bizonyult, hiszen népszerű, kedvelt, társas szórakozási forma ez a játék. Viszonylag olcsón és tömegesen állítható elő, széles körben van rá kereslet. Aki megvásárol belőle egy-egy csomagot, az tulajdonképpen bajba jutott embertársai javára adakozik. Ugyanis ennek a kártyának a hátlapján a következő szöveg áll:

„AZ ELESETT HŐSÖK ÖZVEGYEI ÉS ÁRVÁI JAVÁRA KÉSZÜLT A M.KIR. HONVÉDELMI MINISTERIUM HADSEGÉLYEZŐ HIVATALÁNAK MEGBIZÁSÁBÓL KOBER LEO NÉPF. FŐHADNAGY RAJZAI UTÁN A MAGYAR JÁTÉKKÁRTYAGYÁR RÉSZV.TÁRS. PIATNIK NÁNDOR ÉS FIA CÉG GYÁRÁBAN.”

A Magyar Hadsegélyező Hivatal Kóber Leó (Brünn, 1876 – New York, 1931) grafikusművészt kérte fel a speciális magyar kártya illusztrálására, aki abban a korban igen kedvelt alkotó volt. A Monarchia sok élclapjában jelentek meg karikatúrái, majd a világháborúban „népfelkelőként” képeivel tudósított az eseményekről, amelyekből 1916-ban rendeztek kiállítást. Rajzai szinte fotográfiák „a háború hétköznapjairól: győzelmekről és menekülésekről, túlélésről és halálról”. Megrázó erejű alkotásaival érdemelte ki ezt a megbízatást.

A kártyák sokszorosítása 1917-ben a Piatnik Nándor és Fiai Játékgyár Rt. budapesti üzemében valósult meg. Ez a neves cég akkoriban Európa egyik legjelentősebb kártyagyára volt. A magyar származású tulajdonos először Bécsben alapított gyárat, később további két jelentős leányvállalattal bővített Prágában és Budapesten. Termékei közkedveltté váltak új kártyaképeikkel, amelyekkel szívesen játszottak polgári otthonokban, kávéházakban, kaszinókban és klubokban. A gyár védjegye, mai szóval logója egy lovas zsokét ábrázol, amely a Piatnik család versenyistállójára utal.

A Hadsegélyző kártya a magyar kártya sorozatjeleit megtartva a központi hatalmak uralkodóival, hadvezérek portréjával és háborús események képregényszerű rajzaival cserélte fel a szokásos ábrákat.

Kártyalap és könyvjelző

Hadsegélyező emléklap adománnyal történő hozzájárulásról

Gyűjtötte: Ács István