Az Auguszta Gyorssegély-alap

- Ács István gyűjtőtársunk írása -
 

Jótékonysági akciók szervezése végett jött létre az Auguszta Gyorssegély-alap 1914-ben.A segélyszervezetek közül a legismertebb volt, és a legkiterjedtebb tevékenységet folytatta. Országosan működő, arisztokrata társadalmi kezdeményezésként keletkezett ez a civil szervezet, mely kezdettől hangsúlyozta a nemzeti összefogás szükségességét a háború nehéz hónapjaiban.

Egy budapesti hölgybizottság kezdeményezésére rögtön a háború elején, 1914. augusztus 1.-én minden szervezeti keretet nélkülözve a királyi hercegasszony példaadása, majd augusztus 3.-án az újságokban közzétett felhívása nyomán és a főhercegi pár uradalmi igazgatására alapozva spontán pénzgyűjtés indult meg a rászorulók haladéktalan megsegítése érdekében. Ezután augusztus 6-án hivatalosan is megalakult az Auguszta Gyorssegély-alap. Első támogatója (5000 korona adománnyal) és fővédnöke Auguszta főhercegasszony volt.

https://drive.google.com/file/d/0B0JafqrR0drRQUQ3S3czX1BuOTQ/view?usp=sharing

1914. szeptember 24.-én megalakult az Alap igazgatósága is, védnöke a főhercegasszony, ügyvezető igazgatója Lónyay Sándorné, igazgató ellenőre Ágai Vilmos bankigazgató-helyettes, díszelnöke Csernoch János bíboros, hercegprímás, elnökei Bárczy István, Budapest polgármestere, és Lánczy Leó a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank vezérigazgatója lettek.

A hangsúlyt az adandó segély gyorsaságára helyezték, képviselői piros karszalagot viseltek, melyen arany betűkkel „A bánat és nyomor enyhítésére” felirat állt. Tevékenysége szélesedésével specializálódott részlegei, osztályi jöttek létre különböző helyszíneken. Kiterjedt működése, a támogatók össztársadalmi és lokális tekintélye, továbbá nem utolsó sorban a szervezet sokszínűsége miatt kevés olyan család akadt Magyarországon, aki ne került volna kapcsolatba a szervezettel.

 

Az Auguszta Gyorssegély-alap akciói, szemelvények:

Az Auguszta Gyorssegély-alap első intézkedése a „Gold für Eisen – Aranyat vasért” mozgalom meghirdetése volt, 1914. augusztus 11.-én. A beszolgáltatott arany ékszerekért Pro Patria 1914 feliratú vasgyűrűt, vasórát és vaskarkötőt adtak cserébe. A szervezet tiszta eredménye egy év alatt meghaladta a 600.000 koronát. I.Ferenc József 5.000 koronával váltotta meg a saját vasgyűrűjét.

Az arany és ezüst ékszereket beszolgáltatni szándékozók az ékszeradományokat a József királyi herczeg főpénztárhoz (Budapest, Klotild-palota) küldhették be, ahonnan a megjelölt nagyságú vasgyűrűt még aznap elküldték a címére.
József főherceg a harctérről intézkedett, hogy nyissák ki az íróasztalát, remekművű ékszereit adják a vasgyűrűmozgalomnak, és neki küldjenek a harctérre egy vasgyűrűt ezekért cserébe. A fővárosi urnát Lánczy Leóné, a vidékről érkezett ékszereket Lónyai Sándorné kezelte.
Minden ékszerdarabot József főherczeg főpénztárban lepecsételtek, amikor megfelelő mennyiség gyűlt össze, a központi fémjelző hivatalba vitték, itt beolvasztották és az érte járó aranyértéket készpénzben kifizették az Auguszta Gyorssegély-alapnak.
Az antik családi ékszereket, nagyobb értékű történelmi jelentőségű tárgyakat Radisich Jenő miniszteri tanácsos, az Iparművészeti Múzeum igazgatója osztályozta, dr. Leyer és dr. Csermely iparművészeti tanárokkal együtt értékelte, ellátták a háborús esztendő számával, a „Pro Patria” jelszóval. Az antikvitásuk és ötvösmű értékük szerint osztályozott tárgyakat ezután Kálmán Gusztáv és Krausz Pál, a Katonai Biztosító Intézet igazgatója vezetésével, szakértő ékszerészek ellenőrzésével négy napig tartó aukción adták el a legtöbbet ígérőnek. Impozáns volt a pesti izraelita hitközség hozzájárulás a mozgalomhoz, a teljes Tóra szerelvényét az „Aranyat vasért!” mozgalomnak ajándékozta.
 

A további intézkedéseket felsorolni is sok: Az Auguszta-segélybélyeg, -zenekar, -konyha,-könyvtár, -matiné, -asztal, -virág, -plakett, -tombola, -cigarettahüvelyek, -jótékony serlegmérkőzése, -hajó…. Még sok egyéb akció, amik nem viselték a fővédnök nevét, de mindet az Auguszta Gyorssegély-alap támogatta, szervezte illetve társszervezetként részt vett a lebonyolításukban, például:  „Téli ruhát a szegényeknek!”, „Katonák karácsonya”, „Babakiállítás”, „Szövetségi hangverseny sorozat”, „Füsttelen nap”, „Nemzet Háza”, „Nyári Karnevál”, „Országos Mozinap”, „Mikulás bélyeg”, „Nyári időreform-emléklap”, „Koronázási domb földje”, „Hadibiztosítás”, „Nemzeti Áldozatkészség Szobra”.

Az alap egyéb ismert intézkedései közé tartozik egy 600 fős kórházvonat felállítása, melyet 1915. február 14.-én adott át a hadügyminiszternek, illetve a kőbányán létrehozott szükségkórházat is meg kell említenünk. A háborús jótékonykodásnak és a társadalmi lelkesedésnek egyre nagyobb gátat vetett az anyagiak hiánya, nem különben a véres valóság nyomán fellépő tompa érdektelenség. A tömeges adakozást egyre inkább a látványosságok belépődíjából összeszedett összegek váltották fel. Ilyen látványosság volt például az úgynevezett „Pasaréti lövészárok”. Hasonló látványosságokkal kecsegtettek az üvegpohár-, hímzés-, párna-, csipke-, legyező- kiállítások is.

 

Az érmek:

Numizmatikailag és falerisztikailag mindnyájunk előtt ismert eme szervezet egyik iparművészeti terméke, a krasniki csata emlékérme, hivatalos nevén a Hadi Emlékérem

Az Alapnak adományozott ágyú ünnepi aktus keretében érkezett Budapestre, a főváros nagyközönsége valóságos diadalmenetben kísérte a Gizella-térre, ahol Vörösmarty Mihály szobra előtt tették közszemlére. Az orosz ágyú innen az állami vasművek zólyombrezói gyárába került, ahol külön választották az ágyú réz és vasanyagát, melyeket éremverésre alkalmas lemezekbe öntöttek.

A réz emlékérmeket a körmöcbányai állami pénzverő intézet, a vasérmet a magyar éremverők verték ki. Mindenki, aki megveszi az érmet, mellékelve kapott három okmányt is. A Hadi Emlékérem akció élénk érdeklődés mellet folyt az Auguszta Alap, Károly-körút 3. sz. irodájában, továbbá vidéki terjesztőknél is beszerezhető volt.

Összegezve az ágyú adományozása 1914. december 11.-én történt, feldolgozása és az érmek verése 1915. február 18.-a utánra tehető, a két megnevezett pénzverőnél. Darabszámról nincs információ.

 „Őfelsége, a király által az Auguszta-alapnak adományozott, s a krasniki diadalmas csatában az oroszoktól elvett ágyúanyagának felhasználásával készült hadi emlékérem” Az érem 2 méretben és kétféle anyagból készült, tervezte Murányi Gyula. 

„K.u.K. Kriegsministerium Abt. 7. Nr. 16106. v. 1914. Orosz Ágyú- Gyorssegély Auguszta Alapnak.

A Gyorssegély Auguszta Alap Központi irodája Budapest, Károly –körút 3. sz.

Bécs, 1914 deczember 11-én. A budapesti cs. és kir. katonai parancsnokságot utasítottuk, hogy a Gyorssegély Auguszta Alap megbízottjának emlékérmek készítése czéljából egy zsákmányolt orosz ágyút kiszolgáltasson.

 

A miniszter helyett Schleyes s.k.”

Bronzból: nagy méretben (29 - 30 mm), 10 korona, kis méretben (21 - 22 mm) 5 korona, illetve vasból: nagy méretben, 2 korona, kis méretben 1 korona áron volt beszerezhető.

„A fenti hadügyminiszteri rendelet alapján igazolom, hogy a mellékelt érem Őfelsége a király által különös kegyelemből a Gyorssegély Auguszta Alap részére adományozott orosz ágyúból készült, melyet hősies katonáink a kraszniki dicsőséges ütközetben zsákmányoltak.

Budapest, 1914,1915 a világháború éveiben

 

Lónyai Sándorné s.k. A Gyorssegély Auguszta Alap ügyvezető igazgatója”

„6231,3109/É.sz. Tek. Gyorssegély Auguszta Alap Budapest.

Tisztelettel tudatjuk, hogy Ő felsége a király által az Auguszta-Alapnak kegyesen ajándékozott, a kraszniki diadalmas ütközetben hős katonáink által zsákmányolt orosz ágyunak megolvasztását ötvözését és érmek verésére alkalmas lemezekbe való feldolgozását a vezetésem alatt álló zólyombrezói m. kir. állami vasgyár készséggel elvállalja.

Egyúttal van szerencsém közölni, hogy nevezett gyárunk jelentése szerint az ágyú folyó hó 18.-án gyárunkba feldolgozás czéljából megérkezett.

Budapest, 1915. február hó 27.-én.

M. kir. Állami Vasgyárak Központi Igazgatósága

Vajkai s.k.”

A másik numizmatikai tárgy a Richard Adolf Zutt által tervezett Auguszta-plakett, melyet a szervezet a m. kir. Hadsegélyező Hivatallal közös akcióban terveztetett. A plakettet az elesett hősök emlékére hozták létre „Dulce et decorum est pro Patria mori” felirattal, melyet keskeny fekete szalagon nyakban, vagy ruházatra feltűzve viseltek. "Az elesett hősök emlékérme" bronz és ezüst anyagváltozatban is létezik. Viselése hamar divattá vált. 

 Mérete: 50 x 24 mm.

Az Auguszta-szalag:

Az Auguszta Alap kegyelet szalagot hozott forgalomba 1915 halottak napján, melyekkel a koszorúkat díszítették. A mozgalom jelszava a „Halottak az élőkért!”.

A temetőket, a sírokat az egész országban az Auguszta kegyelet-szalaggal díszítették, kegyelettel megemlékezve a halottakról, ezáltal a harctereken küzdő hősök hozzátartozóin segített a szalag jövedelme.

 

A babakiállítás:

A kiállítás által a hazafias áldozatkészség határai közé bevonta a főváros gyermekvilágát.

A kiállítás anyagát képező mesevilágot maguk a gyermekek halmozták fel. Mesedélutánokkal, hangversenyekkel szórakoztatták a nagyérdeműt, neves művészek 12 délutánok keresztül biztosították a műsort a gyermekeknek. Zsófia királyi hercegnő volt a kiállítás védnöke. A babakiállítás jövedelmét a házasságon kívül született gyermekek segítésére szolgáló alapra fordították.

 

A szövetségi hangverseny-sorozat:

Négy hangverseny műsorában a zenei élet világhírű nagyságait hozta el Budapestre az Auguszta Alap. A hangversenyek a Zeneakadémia dísztermében Méry Béla rendezésében zajlottak le.

A hangverseny-sorozat jövedelmét az Alap szétosztotta a többi hadi jótékony célú intézmények, a Hadsegélyező Hivatal, a Magyar Vöröskereszt, a Német Vöröskereszt, a Vörösfélhold és az orosz invázió által feldúlt vármegyék között.

Az Ezüst-könyv:

Lehetőség volt arra, hogy az adományozni szándékozó az ezüst könyvnek nevezett dokumentumba bevésette a nevét, 10 Korona ellenében, ezáltal részese lehetett a Hindenburg és Conrad Hötzendorf hadvezéreknek szóló magyar nemzet által a vezéreknek küldött üdvözletben. A teljes bevételt az Auguszta Alap megosztotta az Önkéntes Mentő Egyesülettel.

 

Az Auguszta-virág:

Az Auguszta Alap jelvénye volt az árvácskát ábrázoló színes virágjelvény, melynek levelei a hű szövetségesek színeit viseli. A kedves virágjelvény népszerűségét nagyban elősegítette Márkus Emília művésznő, aki az Auguszta Alap központi irodájában maga árusította az árvácskát.

Összességében az Auguszta Gyorssegély-alap nagyszabású, az egész magyar társadalomra kiható szociális háló megálmodója, létrehozója, és fenntartója volt. Ezen ténykedése alatt megszűntek a társadalmi – vallási - szociális korlátok az egész nemzetben, egyként fogtak össze a segélyre szorulók, rokkantak, áldozatok, árvák megsegítése érdekében. Ezen jelenség, azóta sem ismétlődött meg vérzivataros történelmünkben….

 
Auguszta Mária Lujza bajor hercegnő életrajza
 
Auguszta Mária Lujza bajor hercegnő (Prinzessin Auguste Maria Luise von Bayern) (München, 1875. április 28. – Regensburg, 1964. június 25.); a Wittelsbach - házból való bajor hercegnő, Ferenc József császár és király unokája, József Ágost főherceg felesége, ennek révén osztrák főhercegné (Erzherzogin von Österreich), magyar királyi hercegné.
 
Származása, testvérei:
Auguszta Mária Lujza hercegnő 1875. április 28-án született Münchenben.
Édesapja Lipót Miksa József bajor királyi herceg (1846–1930) volt, Luitpold bajor régens (1821–1912) és Habsburg–Toscanai Auguszta Ferdinanda főhercegnő (Auguste Ferdinande von Österreich, 1825–1864) fia.
Édesanyja Gizella osztrák főhercegnő, császári és királyi hercegnő, bajor hercegné (1856–1932) volt, Ferenc József császár és király legidősebb leánya. Apja és anyja egymás másodfokú unokatestvérei voltak.
A házaspárnak négy gyermeke született (Ferenc József unokái). Másodiknak született Auguszta főhercegnő, aki első keresztnevét apai nagyanyja, Auguszta Fernanda főhercegnő után kapta:
Erzsébet Mária Auguszta bajor hercegnő (Elisabeth Marie Auguste von Bayern, 1874–1957), aki Otto Ludwig Philipp von Seefriedauf Buttenheim grófhoz ment feleségül.
Auguszta Mária Lujza hercegnő (1875–1964)
György Ferenc József bajor herceg (Georg Franz Josef von Bayern, 1880–1943), aki Habsburg - Tescheni Izabella főhercegnőt (1888–1973), Frigyes főherceg leányát vette feleségül.
Konrád Luitpold Ferenc bajor herceg (Konrad Luitpold Franz von Bayern, 1883–1969).
 
 
Házassága, gyermekei:
Auguszta hercegnő 1893. november 15-én Münchenben feleségül ment József főherceghez (1872–1962), Szász–Coburg–Koháry Klotild Mária Adél Amália hercegnő (1846–1927) és József Károly Lajos főherceg (1833–1905) magyar honvéd főparancsnok fiához, József nádor unokájához, II. Lipót német-római császár, magyar és cseh király dédunokájához.
Férje révén Auguszta osztrák főhercegnéi, magyar és cseh királyi hercegnéi rangra emelkedett. A házasságból hat gyermek született, négyen érték meg a felnőttkort:
József Ferenc főherceg (1895–1957), aki százados (Rittmeister) lett a 7. huszárezredben, az első világháborúban elnyerte az Ezüst Vitézségi Érmet. A Monarchia széthullása után belépett a Magyar Királyi Honvédség kötelékébe.
Gizella Auguszta Anna Mária főhercegnő (1897–1901), kisgyermekként meghalt.
Zsófia Klementina Erzsébet főhercegnő (1899–1978).
László Luitpold főherceg (1901–1946).
Mátyás József Albert főherceg (1904–1905), kisgyermekként meghalt.
Magdolna Mária Rainéria főhercegnő (1909–2000), festőművész, szobrász.
A kortársak szerint Auguszta hercegnő csúnya és hízásra hajlamos leány volt, és 1893. szeptember 4-én József főherceg csupán azért kapta volna meg a bajor Szent Hubert érdemrendet, hogy elveszi Auguszta hercegnőt. A fiatal pár gyermekei még Ferenc József életében megszülettek, az idős császári dédapa nagy örömére.
 
Társadalmi tevékenysége
Auguszta férje az első világháború alatt eredményes harctéri parancsnokként ténykedett, főleg az olasz fronton. Személyes hősiességéért több kitüntetést kapott, a világháború végére tábornagyi (Feldmarschall) rangig, hadseregcsoport-parancsnoki beosztásig jutott. 
Auguszta főhercegné az első világháború alatt, más főrangú asszonyokhoz (így például Zita császárné és királynéhoz) hasonlóan, a Vöröskereszt szervezetéhez csatlakozva háborús sebesülteket ápolt, és jelentős pénzügyi támogatásokat is adományozott a jótékonysági szervezeteknek. Megalapította az „Aranyat vasért” („Gold für Eisen”) mozgalmat, amely a jómódú arisztokrata és polgári családokat arra ösztönözte, hogy arany ékszereik leadásával támogassák a Monarchia háborús erőfeszítéseit. Védnökségével alakult 1914-ben az Auguszta-alap nevű társadalmi szervezet, amely közadakozást gyűjtött a civil lakosságtól háborús segélyezésre. Ennek keretében létesült Kőbányán a szükségkórház, amelyet azután 1919-ben a vagonlakó menekültek részére szükség-lakóteleppé alakítottak át. Mind a kórház, mind a telep Auguszta nevét viselte.
1918. október végétől József főherceg IV. Károly király személyes helytartójaként teljhatalommal intézkedett, de a forradalom kitörését nem akadályozhatta meg. A Magyar Tanácsköztársaság ideje alatt a család Alcsúton, a nádori kastélyban élt, nem esett bántódásuk.
A Horthy-konszolidáció után, a két világháború közötti években a házaspár, királyi hercegi és hercegasszonyi státuszukból adódóan, a magyar „úri társaság” középpontjába került. Rendszeres díszvendégei voltak a társadalmi és művészeti eseményeknek. József főherceg a magyar legitimisták uralkodójelöltje volt.
Az alcsúti nádori kastélyban és a budai várban, a főhercegi (korábban Teleki-) palotában gyakran rendeztek ünnepélyes fogadásokat. Auguszta hercegasszony erősen elhízott, ez a pesti kabarék és élclapok témája is volt, olykor az ízléstelenség határán túl is. Aktívan jótékonykodott, több magyar karitatív szervezet elnök-asszonyi tisztjét is betöltötte.
1944 októberében férje, József főherceg Szálasit támogatta. A háború után jobbnak látták, ha külföldre menekülnek. Magyarországi kastélyaik (Alcsút, Budavár) elpusztultak, birtokaikat 1948-ban államosították.
A házaspár először az Egyesült Államokba emigrált, később visszatértek Bajorországba, ahol Auguszta sógornője, Margit Klementina Mária főhercegnő (1870–1955), Thurn und Taxis hercegné és családja fogadta be őket. Auguszta főhercegné 1962-ben megözvegyült, majd 1964. június 25-én, 89 éves korában, Regensburgban elhunyt.
A feldafingi temetőben helyezték örök nyugalomra, férje, József Ágost főherceg mellé.
Leszármazottainak későbbi sorsa
Auguszta főhercegné legidősebb fia, József Ferenc főherceg 1957-ben meghalt.
Az ő legidősebb fiát, Auguszta unokáját, József Árpád királyi herceget (* 1933) a Magyar Vitézi Szék a Vitézi Rend negyedik főkapitányává választotta 1977. december 3-án.
 

Gyűjtötte: Ács István