Berán Lajos éremművész

 

Budapesten Telcs Edénél, majd a bécsi képzőművészeti akadémián folytatta tanulmányait. 1902-ben kisplasztikai munkákat állított ki. 1903-tól kezdve csaknem kizárólag éremművészettel foglalkozott.
Már fiatal korában számos pályázatot nyert, 1906-ban a milánói nemzetközi kiállításon aranyérmet kapott. Több mint húsz éven át vett részt a velencei biennálékon. A század első évtizedeiben tevékenysége nagymértékben hozzájárult az éremművészet széles körben való népszerűsítéséhez. Műterme a budai Várbazársoron állt.
Az Állami Pénzverde 1932-ben nevezte ki fővésnökének, illetve művészeti vezetőjének. Munkái és az általa képviselt művészeti vonal évtizedekre meghatározta a magyar pénzérem tervezést. Ugyancsak ő tervezte a külföldi országok számára készített, s magyar Állami Pénzverdében megrendelésre készített pénzeket is. A pengők közül tíz megvalósult pénztervet mondhatott magáénak. Pénzérmetervét 1936-ban a Képzőművészeti Társulat nagydíjával jutalmazta.

Sok hazai és külföldi kiállításon szerepelt. Plakettjeinek, emlékérmeinek száma ezer körül van. Főleg arckép- és sportérmeket készített (Trefort Ágoston, Semmelweis Ignác, Thaly Kálmán, Fadrusz János, Kőrösi Csoma Sándor, Petőfi Sándor, Erkel Ferenc stb.).
Ő tervezte a Felvidéki, Erdélyi és Délvidéki emlékérmeket is. 

 

Az előlapokon erőteljes plasztikájú, jellegzetes portrékat mintázott, hátlap-kompozíciói között pedig nem egy kivételesen gyönyörködtető megoldás akad. Ebben a műfajban talán a mai napig ő volt hazánkban a legtermékenyebb mester. Mintázott mellszobrokat, emléktáblákat, jelvényeket, bélyegeket és síremlékeket is. Művei több mint száz éve rendszeresen szerepelnek kiállításokon. Az utókorban tárlatot rendeztek már emlékére. Dunaújvárosban utcát neveztek el róla.
Berán Lajos és Berán Nándor, a két vésnök-szobrász testvérek voltak. A rokonságot feleségeik illetve özvegyeik gyászjelentései is megerősítik, ahol egymást kölcsönösen megemlítik.
 
Forrás: http://www.eremkedvelok.hu/eremkedvelok_egyesulete_eke_alkotok/beran_lajos.php