Csapattiszti jelvény

 
 
A csapattiszti jelvény volt a Horthy korszak magyar honvédségnek első rendszeresített jelvénye. A jelvényt azok a tisztek hordhatták, akik tényleges szolgálatot teljesítettek a különböző fegyvernemeknél. 1933-tól kötelezően viselendő volt a díszöltözeten, a nagytársasági és kistársasági öltözeteken is. Nem lehetett viszont feltűzni menetöltözeten és kivonulásoknál. 
A jelvényt a fegyvernemi hajtókaszín posztóalátétjén hordták. Több műhelyben is készült, melyeken a gyártójelzés is fellelhető ("MORZSÁNYI/BUDAPEST/ESKÜ-ÚT 5."; "WALTHER EBUDAPEST"; "M E"; TÖRV. VÉD.") A jelvények többsége gyártójelzés nélküli. Méretük: 53.5x45 mm. 
A jobb felső zubbonyzseb közepén kellett hordani. Tervezői Aggházy Kamil őrnagy, Péter Ferenc hadbiztos őrnagy és Pethely Gy László hadnagy iparművészek voltak. 
 
 
A csapattiszti jelvény aranyozott rézötvözetből készült, gazdag zománcozással. Álló, ovális alakú, enyhén domború kialakítású, melyet tölgy és babérkoszorú övez. A koszorút sárga szalagokkal öt helyen kötötték össze. Az alsó szalag csokorba van kötve. A koszorúban zöld hármashalom látható, melynek középső halmán ötágú koronából emelkedik ki az apostoli kettős kereszt. A villás végű keresztek előterében a Szent Korona van. A jelvény alsó bal oldaláról egy kéz felfelé mutató ezüstszínű kardot tart. 
A hátoldalon két függőleges rögzítő pánt található.