Felvidéki Emlékérem

                                              

 

Horthy Miklós 1938. november 4-én alapította a Felvidéki Emlékérmet. Szándéka szerint: "Elhatároztam, hogy a Felvidék visszacsatolásának emlékére 1938. november 2-án felemelt létszámú csapatoknál és parancsnokságoknál szolgálatot teljestő csapattiszteknek és legénységnek emlékérmet adományozok."
Az emlékérem 35 mm bronzból készült korong, mely oldalt fűzhető tartófüllel van ellátva, és egy karika közbeiktatásával kapcsolódik a szalaghoz. Ritkábban találkzhatunk hadifémből készült darabokból is, melyek egy részét be is bronzolták.
Az érem előoldalán II. Rákócz Ferenc fejedelem balra néző domborművű, páncélos mellképe látható. Külső köriratban "PRO PATRIA ET LIBERTATE RÁKÓCZI" szöveg olvasható. Hátoldalán hat sorban "A / MAGYAR / FELVIDÉK / FELSZABADULÁSÁNAK / EMLÉKÉRE / 1938" írás látható.

 

Szalagja 40 mm széles, felerészben balról piros, felerészben jobbról sötétkék hosszanti sávval díszített moáréselyem szalag. Alakja háromszögletű és a bal mellen viselendő.
Az emlékéremre jogosultak voltak a magyar honvédség és csendőrség mindazon hivatásos és nem hivatásos állományú tisztjei, tisztjelöltjei, altisztjei, tisztesei és rendfokozat nélküli legénységi egyénei, akik csapattest köteléken belül, a Felvidék visszacsatolt részének, vagy Kárpátaljának megszállása céljából  a trianoni határt, illetőleg a bécsi döntőbíróság által kijelölt demarkációs vonalat valóban átlépték. Továbbá kiterjed az igényjgosultság mindazon seregtestek csapataira is, akik Kárpátalja megszállásában ugyan nem vettek részt, de a keleti vagy északi határok mentén felemelt létszámmal hadműveletekre voltak csoportosítva.
Az emlékérmek ünnepélyes átadására 1939. június 18-án, a Kormányzó Úr születésnapján került sor. A későbbi alapszabály módosítások miatt jogosultak voltak a Felvidéki Emlékéremre a Ludovika Akadémiai azon tisztjei, altisztjei és legénységi tagjai, aki a kassai ünnepélyes bevonuláson részt vettek. Az adományozottak számát nem ismerjük pontosan.
Az emlékérem viselését az 1947. évi IV. törvény szüntette meg.