Magyar Háborús Emlékérem

(Ungarische Weltkriegs-Erinnerungsmedaille 1914-1918)
 

Az első világháború résztvevőiről állami szinten is meg kívántak emlékezni, ezért Magyarország kormányzója 1929. május 26-án kelt magas elhatározásával Háborús Emlékérmet alapított mindazok részére, akik az 1914-18 évi háborúban 1918. október 30-ig bezárólag a hadrakelt seregnél vagy a mögöttes országrészben szolgálatot teljesített.Az alapszabály rendelkezése értelmében az emlékérem fokozati megjelölés nélkül kétféle kivitelben készült és ez meghatározta az igényjogosultak körét is. Az emlékérmet Kisfaludi Stróbl Zsigmond tervezte.

A Magyar Háborús Emlékérem kardokkal és sisakkal: Az érem 37 mm átmérőjű tombakból készült ezüstpatinázott kivitelű. Előoldalán Hazánk Anjou-kori (gótikus) címere látható a magyar Szent Koronával díszítve. A pajzs alatt két keresztbe fektetett Szent István-korabeli kard látható. Balról babérágból, jobbról cserfalombból álló koszorú övezi. Hátoldalán katonai acélsisak, alatta 1914-1918 évszámok. Külső felső körívében a PRO DEO ET PATRIA /ISTENÉRT ÉS A HAZÁÉRT/ felirat, az alsó íven szalaggal összefogott pálmaág. A pálmaág a győzelem szimbóluma, de ebben az esetben az újjászületést, a halhatatlanságot jelképezi. A szalaghoz oldalt fűzhető tartószemmel és egy karika közbeiktatásával kapcsolódik.Szalagja 5 mm fehér, 5 mm piros hosszanti sávval díszített selyem szalag, amin a sávok által közrezárt rész zöld-fehér keresztcsíkozású. Alakja háromszögre hajtogatott, és a bal mellen viselendő. 

A Magyar Háborús Emlékérem kardok és sisak nélkül: Az érem 37 mm átmérőjű ezüstpatinázott tombakból készült. Előlapján Magyarország gótikus jellegű címere, de nincsenek alatta kardok. 

Balról babérágból, jobbról cserfalombból áló koszorú övezi a címerpajzsot. Hátoldalán a sima középrészben 1914-1918 évszámok, felső ívben PRO DEO ET PATRIA /ISTENÉRT ÉS A HAZÁÉRT/ felirat, az alsó ívben szalaggal összefogott  pálmaágak. A szalaghoz oldalt fűzhető tartószemmel és egy karika közbeiktatásával kapcsolódik.Szalagja mindkét szélétől 3 mm fehér, 5 mm piros, 3 mm fehér, 5 mm zöld hosszanti sávval díszített, háromszögletűre hajtogatott alakú. A bal mellen viselendő.
Igényjogosultak lehettek hadiözvegyek, hadiárvák, illetve azok a polgári személyek, akik a háború alatt állami  szolgálatot teljesítettek, valamint azok, akik a hadifoglyok és sebesültek érdekében kiemelkedő munkát végeztek.
A kitüntetés a volt szövetséges országok polgárainak is adományozható volt. Az emlékérem ellenében a tiszteknek 6 pengőt, legénységi állományúak 3 pengőt kellett fizetniük. Egyéb igényjogosultak, ide értve a külföldi állampolgárokat, 15 pengő ellenében juthattak a kitüntetéshez.
Az adományozottaknak a kitüntetésről igazolványt állítottak ki. Elhalálozás esetén az emlékérem a hozzátartozók tulajdonában maradt. Ritka esetben a kardos és a kard nélküli kitüntetést is elnyerhette egyazon személy. Ezen esetekben csak a kardos változat volt viselhető.
Az emlékérem viselését az 1947. évi IV. törvény szüntette meg.

A Háborús Emlékérmen viselhető volt a Hadirokkantjelvény.
 

Szabályrendeletek:

 

Kormányzói elhatározás
 
Magyarország Főméltóságú Kormányzója a magyar királyi miniszterelnöknek a minisztérium nevében tett előterjesztésére Budapesten 1929. évi május hó 26-án kelt magas elhatározásával háborús emlékérmet alapítván, a magyar királyi miniszterelnöknek előterjesztésére annak alapszabályait Budapesten, 1929. évi november hó 14. napján kelt magas elhatározásával jóváhagyni méltóztatott.
 
 
A háborús emlékérem alapszabályai
 
1. A háborús emlékérmet Magyarország Kormányzója mindazok részére akik az 1914-1918. évi háborúban 1918. október hó 30-ig bezárólag a hadrakelt seregnél vagy a mögöttes országrészekben tényleges katonai szolgálatot teljesítettek a honvédelmi miniszter előterjesztésére az egyéb igényjogosultak részére pedig a miniszterelnök előterjesztésére adományozza.
 
 
Igényjogosultsággal bírnak:
A; Akik az 1914-18. évi háborúban 1918. október hó 30-ig bezárólag a hadrakelt seregnél vagy a mögöttes országrészekben tényleges katonai szolgálatot teljesítettek.
B; Akik az 1914-18. évi háborús sebesültek, betegek és hadifoglyok érdekében különösen kifejtett eredményes működésükért. Legfelsőbb kitüntetésben részesültek vagy akinek a „Vöröskereszt körül szerzett érdemekért” alapított díszjelvény (díszérem) adományoztatott.
C; Hadiözvegyek és hadiárvák (csak a legidősebb fiú), továbbá azon hozzátartozók, akinek családfenntartója vagy közvetlen egyenes leszármazottja az 1914-18. évi háborúval szoros kapcsolatos szolgálatok teljesítése folytán keletkezett, illetve szerezett sérülés vagy egészségrontás következtében elhalt.
D; Mindazon polgári egyének, akik az 1914-18. évi háborúban 1918. évi október hó 30-ig bezárólag a hadrakelt seregnél vagy a mögöttes országban állami vagy ezzel egyenértékű szolgálatot teljesítettek és működésükkel a fegyveres erő érdekeit előmozdították (Közigazgatás, posta, távirda, vasút, hajózás, hadiipar stb.).
E; Kivételesen adományozható az emlékérem a kormányzói kézirat értelmében azok részére is, akik a háború és az azt követő forradalmi idők alatt, majd ezen idő után, a megaláztatás, a nemzeti gyász és a megpróbáltatás nehéz évei folyamán Istenbe vetett erős hittel és a haza iránti önfeláldozó hűséggel ezeréves hagyományainkban gyökeredző nemzeti eszményeinknek lelkes harcosai voltak.
F; A háborús emlékérem az elmúlt 1914-18-iki nagy háborúban Magyarországgal szövetségben volt államok háborút viselt polgárainak a m. kir. Külügyminiszter előterjesztésére adományozható.

2. A háborús emlékérem leírása: az emlékérem tombakból készült ezüstözött és oxidált jelvény 37 mm. átmérővel. Az érem első oldalán középen van Magyarországnak Anjou korabeli címere, amelyet a szent korona díszít. A címerpajzs alatt két Szent István korabeli kard van keresztbe fektetve. A címer baloldalán babér, jobboldalán cserlombokból készült koszorú övezi. Az érem másik oldalán középen egy rohamsisak van, alatta 1914-1918. Felette félköralakban Pro Deo et Patria felírás míg a rohamsisak és évszám alatt két pálmaág nyer elhelyezést. Az emlékérem a bal mellen a Károlycsapatkereszt vagy sebesülési érem után, illetve a katonai szolgálati jel előtt viselendő. A háborús emlékérem az 1 a; alatt felsoroltak részére valamint az f; alatt felsorolt tényleges katonai szolgálatot teljesített külföldi állampolgárok részére a karddal és sisakkal a piros-fehér-zöld színű hadiérem szalagján adományoztatik, míg az 1 b; c; d; e; pontok alatt felsoroltak részére, valamint az f; pont alatt felemlített oly külföldi állampolgárok részére, akik a b; pont alatt felsoroltakkal egyenlő elbírálás alá esnek az érem kard és sisak nélküli piros-fehér-zöld szegélyű szalagon adományoztatik.

3. Az államfő tulajdonosa a háborús emlékéremnek.

4. A háborús emlékérmet tisztek (hasonállásúak) 6 pengő, a legénységi állományú egyének (hasonállásúak) 3 pengő, hadiözvegyek és hadiárvák, valamint az első bekezdés c; pontja értelmében igényjogosultak 2 pengő, továbbá más igényjogosultak, beleértve a külföldi állampolgárokat is, 15 pengő ellátási és kezelési költség készpénzben való lefizetése mellett kaphatják meg. Egyes –kivételes- esetekben a honvédelmi miniszter –az Országos Vitézi Szék javaslatára- az előállítási és kezelési költségek megtérítését elengedheti. Az előállítási és kezelési költségek fejében befolyó pénzeket és az azokból teljesített kiadásokat a vitézi szék az 1920. évi XXVIII. t.c. 18§-a rendelkezésének megfelelően alapként kezeli. A netán fennmaradó felesleg Magyarország Kormányzójának a miniszterelnök előterjesztésére hozott döntése szerint nemzeti célra fordítandó.

5. A háborús emlékérem irodájának teendőit az Országos Vitézi Szék látja el, mely a megtörtént adományozás, valamint az ellátási és kezelési költség lefizetése után a jelvényt az adományozottnak adja ki.

6. a; a tényleges szolgálatban álló igényjogosult tisztek (hasonállásúak) és a legénység kérvényei illetékmentesen szolgálati úton a honvédelmi miniszter úrhoz terjesztetnek elő.
b; A nem tényleges állományú, (nyugállományú) volt tartalékos, népfelkelő, szolgálaton kívüli viszonybeli emléklappal ellátott tisztek (hasonállásúak) és legénységi egyének illetékmentes kérvényüket kis-és nagyközségekben a községi, illetőleg közjegyzői, megye és törvényhatósági joggal felruházott városokban a polgármester, Budapesten a kerületi elöljáró útján juttatják el a területileg illetékes vegyesdandár parancsnokságokhoz, mely parancsnokság az illetékes törvényhatóság területén működő vitézi székkel egyetértőleg az igényjogosultság előzetes megállapítása után a honvédelmi miniszterhez terjeszti fel.
C; Azon állami és törvényhatósági alkalmazottak, akik részére az emlékérem nem a honvédelmi miniszter előterjesztésére adományoztatik, elöljáró hivatali főnökei útján terjesztik fel kérvényeiket az illetékes miniszterhez, aki azokat a m. kir. Miniszterelnökség útján továbbítja az Országos Vitézi Székhez. Egyéb polgári egyéneknek a háborús emlékérem adományozása iránti kérvényt, amely illetékmentes, kis- és nagyközségekben a községi, illetőleg körjegyzőnél kell benyújtani, aki azt a járási főszolgabíróhoz továbbítja; megyei és törvényhatósági joggal felruházott városokban a kérvényt a polgármesternél, Budapesten a kerületi elöljárónál kell benyújtani, aki azt a polgármesterhez továbbítja. A járási főszolgabíró, illetőleg a polgármester a kérvényt véleményező javaslata kíséretében a főispánhoz, Budapesten a főpolgármesterhez terjeszti fel. A főispán (a főpolgármester) a kérvényt észrevételeivel a törvényhatóság területére illetékes vitézi szervhez küldi meg, amely ezt javaslatával együtt az Országos Vitézi Székhez terjeszti fel.

7. A háborús emlékérem tulajdonosai igazolvánnyal láttatnak el.
 
Az emlékérem igazolványa

8. Akinek Magyarország Kormányzója a háborús emlékérmet adományozza, az jogosult magát a háborús emlékérem tulajdonosának nevezni.

9. A háborús emlékérmet magánalkalmakkor kisebbített alakban (en miniature) is lehet viselni.

10. A háborús emlékérem tulajdonosának elhalálozása esetén az örökösök tulajdonában marad.

11. Csakis az előírásnak megfelelő jelvény viselhető.

12. A büntető és egyéb törvényeknek a rendjelre vonatkozó rendelkezései a háborús emlékéremre szintén alkalmazást nyernek.
Kelt Budapesten 1929. évi november hó 14. napján.
Horthy s.k.
Gróf Bethlen István s.k.
Németországba adományozott kitüntetés dokumentuma
 
 
Kiegészítések:
 
A ténylegesen szolgálatban álló honvéd egyének részére:
I. Az igényjogosultság igazolása: Az alapszabályok 1 a; pontjában meghatározott háborús tényleges katonai szolgálat igazolására az anyakönyvi lap szolgál.
Az anyakönyvi lap hiányossága esetén kitüntetési okirat, vitézségi érem, Károly csapatkereszt- , vagy sebesülési éremigazolvány is igazolásul szolgálhat.
 
II. Igényjogosultság megállapítása: Az igényjogosultságot a m. kir. honvédség tényleges állományába tartozó tisztek, tisztjelöltek (hasonállásúak), tisztviselők, tisztviselőjelöltek, és a legénységi állományú egyének részére a honvédelmi miniszter állapítja meg.
 
III. Beadványok előterjesztése: Valamennyi állománytest, a II. fejezetben felsorolt azon egyénekről, kik a háborús emlékéremre karddal és sisakkal, a piros-fehér-zöld színű hadiérem szalagján igényt tartanak, a csatolt I., illetve 2. számú melléklet szerint- tehát a tisztek (tisztviselők) a legénységről külön-külön „Beadványt” szerkeszt és azt folyó év december hó 31-ig –szolgálati úton- a honvédelmi miniszterhez (tisztekét a 8. osztálynak, legénységét a 10. osztálynak címezve) terjeszti fel.
Bármely okból elmaradottakról szerkesztett beadványok 1930. június 5-ig minden hónap 5-re terjesztendők elő -fenti úton.
 
 
IV. Az alapszabályok 1 c; és e; pontjai alapján igényjogosult tényleges állományú egyének kérvényeinek előterjesztése.
Azok a tényleges állományú honvéd tisztek (tisztjelöltek), tisztviselők (tisztviselőjelöltek) és legénységi állományú egyének, akik nem az alapszabályok 1 a; pontja, hanem annak 1 c; és e pontjai alapján igényjogosultak (pl. a Ludovika Akadémia ellenforradalomban részt vett hallgatói), a háborús emlékéremre kard és sisak  nélkül, a piros-fehér-zöld színű szalagon, kérvényt kötelesek előterjeszteni illetékmentesen, szolgálati úton a honvédelmi miniszterhez.
Ezen kérvényhez az alábbi iratok csatolandók:
Az alapszabályok c; pontja alapján igényjogosultak által; halotti anyakönyvi kivonat vagy a hátramaradott ellátásról szólóhonvédelmi miniszteri utalványozási rendelet.
Ezen okmányok bemutatását a felterjesztő állománytest a kérvényen a láttamozási záradékban igazolja és a kérelmezőnek visszaadja.
Az alapszabályok e; pontja alapján igényjogosultak által vonatkozó érdemességüket esetleg rendelkezésükre álló okmányokkal (hiteles másolatokkal) ilyenek hiányában két hiteles tanúval igazolhatják. Utóbbi esetben az 1926. évi 6. számú Honvédségi Közlönyben közzétett 1840/eln. 15. 1926. számú körrendelet 11. pont, 5-7. bekezdésben foglaltakkal kell értelemszerűleg alkalmazni.
 
V. Különleges rendelkezések.
1. Azoknál, akiket a büntetési jegyzőkönyvek, vagy a netán rendelkezésre álló jegyzőkönyv adatai, vagy az esetleg az állománytest adatai szerint a katonai bíróság rend- és díszjelek elvesztésére, vagy legalább elsőfokú börtönbüntetésre ítélt, avagy pedig akiket a polgári büntetőbíróság hivatalvesztésre ítélt, a „Beadvány” rovatában ezt a körülményt – a bűnügyben eljárt bíróság megnevezése és az elítélt ügyszámának megjelölése mellett- fel kell tüntetni.
2. Egy és ugyanazon személy mindkét háborús emlékéremre igényt nem tarthat. Mindkettőre fennálló igényjogosultság fennállása esetén, csak a háborús emlékérem karddal és sisakkal, a piros-fehér-zöld színű hadiérem szalagján igényelhető.

VI. A háborús emlékérem kiosztása:
A Kormányzó Úr Ő Felsége által adományozott háborús emlékérmeket és a csatolt 3. számú melléklet szerinti igazolvány űrlapokat, a „Beadványok” alapján, - azok ügyviteli számára való hivatkozással- az Országos Vitézi Szék az állománytesteknek közvetlenül, - postatakarékpénztári befizetési lap csatolása mellett- fogja megküldeni.
A folyó évi 30. számú Honvédségi Közlönyben (Szem. Ügyek) közzétett alapszabályok 4. pontjában meghatározott előállítási és kezelési költségeket fent említett postatakarékpénztári befizetési lap felhasználásával, az érmek átvétele napjától számított 10 napon belül kell befizetni.
A háborús emlékérmeket a „Beadványt” felterjesztő állománytest parancsnoka (főnöke, vezetője stb.) megfelelő ünnepélyes módon, rövid méltató beszéd kíséretében tűzze a kitüntetettek mellére.
Csapatoknál ez – a kivonult csapat előtt történjék s azután a csapat díszmenetben vonuljon el a kitüntetettek előtt.
Az állománytestek az Országos Vitézi Szék által megküldött igazolvány űrlapokat töltik, körbélyegzővel ellátják és aláírva a háborús emlékérem tulajdonosainak kiadják.
Budapest, 1929. évi november hó 27-én
.
 
 
Útmutatás a háborús emlékérem alapszabályihoz az ott felsorolt összes igényjogosult folyamodása esetére, kivéve a tényleges katonai szolgálatban álló egyéneket és a külföldi honosokat.
 
A m. kir. miniszterelnök úrnak a folyó évi január hó 9-én kelt 6. számú Budapesti Közlönyben 5752/M.E.I. rendeletét az alábbiakban teljtartalmilag közlöm.
Budapest, 1930. évi január hó 11-én.
Az 1929. évi 262. számú Budapest Közlönyben, valamint a 30. számú Honvédségi Közlönyben  közzétett „háborús emlékérem alapszabályaihoz az ott ténylegesen katonai szolgálatban álló egyének és a külföldi honosok kivételével felsorolt összes igényjogosultak folyamodása esetére a következő útmutatást adom.

I. Az igényjogosultság
Az igényjogosultság az 1. és 2. számú mellékleten közölt utasítás szerint igazolandó.
A kérvényező személyazonossága minden esetben megállapítandó!
A kitüntetések igazolására szolgáló kitüntetési okiratok, vitézségi éremigazolványok stb. eredetiben, vagy hiteles másolatban fogadható el. A kitüntetések a Rendeleti Közlönnyel, Honvédségi Közlönnyel, vagy ezek hitelesített kivonatával is igazolhatók.
Vitézeknél a zöld vitézi igazolvány száma és emléklappal ellátott tiszteknél a katonai emléklap száma az okmány igazolás rovatába az igényjogosultság igazolása után beírandó.
Azon esetben, ha az igényjogosultsággal bírónak nincs megfelelő okmánya, úgy adatainak valódiságát két volt tiszt bajtárs, vagy két legénységi bajtárs hatósági jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozatával igazolhatja. Az erről szóló jegyzőkönyvet a kérvényező illetékes közigazgatási hatóságnak megkeresésére a tanúk lakóhelye szerinti illetékes bármelyik közigazgatási hatóság felveheti, amely azt a megkereső hatóságnak haladéktalanul megküldeni tartozik.
Az alapszabályok 6. b; pontjában felsoroltak igényjogosultságát végső fokon a m. kir. honvédelmi miniszter, míg a 6. c; pontban felsoroltakét a m. kir. miniszterelnök állapítja meg.

II. Az igények benyújtása és kezelése
Az alapszabályok 6. b; pontjában felsoroltak a háborús emlékérmet a csatolt 1. számú zöld, míg a 6. c; pontban elsoroltak a csatolt 2. számú fehér melléklet szerinti kérvény űrlapon kérelmezik.
A kérvény űrlapok jelenleg a vármegyei vitézi széknél (Budapest szkfv. Vitézi székénél), folyó hó 31-től kezdve pedig a m. kir. dohányárudákban is önköltségi áron vásárolhatók.
1. Az alapszabályok 6. b; pontjában felsoroltak közül:
A tényleges szolgálatban álló közszolgálati alkalmazottak a háborús emlékérem iránti kérvényüket közvetlenül hivatali főnöküknél nyújtják be, akik azt tudomásvétel és láttamozás után az alábbi b; pont alatt felsorolt közigazgatási hatóságoknak küldik meg.
 
 
Útmutatás a háborús emlékérem alapszabályaihoz a Magyarországon tartózkodó külföldi folyamodása esetére
 
 
Az 1929. évi 262. számú Budapesti Közlönyben, valamint a 30. számú Honvédségi Közlönyben közzétett „Háborús emlékérem alapszabályai” 1. f; pontja alapján igényjogosult Magyarországon tartózkodó külföldi honosok folyamodására, a folyó évi 2. számú Honvédségi Közlönyben közzétett 287/eln. 8. -1930. körrendelet mérvadó.
Kivételt ez alól csak a Magyarországon akkreditált követségek, a Magyarországon működő konzulátusok és egyéb külföldi képviseleti hatóságok tagjai, illetve személyzete képeznek, akik kérvényeiket közvetlenül a m. kir. külügyminisztériumban nyújtják be.
Azok a magyar állampolgárok, akik a békeszerződés óta az utódállamok polgáraivá váltak, a háborús emlékérem adományozásáért egyenlőre nem folyamodhatnak.
Budapest, 1930. évi április hó 10-én.