Magyar Vöröskereszt kitüntetései

Kedves Gróf Bethlen! A magyar királyi minisztérium nevében tett előterjesztésére indíttatva érzem magamat, hogy Magyar Vörös Kereszt céljainak előmozdítása körül békében, vagy háborúban, avagy a közjótékonyság terén különös érdemeket szereztek.
Amidőn Önt erről a további intézkedések megtétele végett értestem, egyáltal a díszjelvény általam jóváhagyott alapszabályait idezárom.
Kelt Budapesten, 1922. évi március hó 30. napján.
Horthy s. k.
Gróf Bethlen István s.k.
 
A Magyar Vöröskereszt kitüntetéseinek adományozási adatai
 
 
A Magyar Vöröskereszt díszjelvény alapszabályai
 
Magyarország Kormányzója a magyar királyi miniszterelnöknek a minisztertanács határozatából tett  előterjesztésére Magyar Vörös Kereszt dszjelvényt méltóztatott alapítani, amelynek alapszabályai a következők:
 
1.§
A díszjelvény adományozható mindazoknak kik a Magyar Vörös Kereszt körül, vagy a közjótékonyság terén érdemeket szereztek.
 
2.§
A díszjelvénynek három fokozata van és pedig:
1. A Magyar Vörös Kereszt  érdemcsillaga
2. A Magyar Vörös Kereszt  érdemkeresztje
3. A Magyar Vörös Kereszt  érdemérme
 
3.§
A díszjelvény legfőbb tulajdonosa a mindenkori államfő, aki az államfői méltóságának esetleges megszűnése után is viselheti.
 
4.§
A díszjelvényt az államfő adományozza, a magyar királyi miniszterelnök előterjesztésére.
A Vörös Kereszt Egylet elnöke kitüntetési javaslatait közvetlenül a magyar királyi miniszterelnökhöz nyújtja be.
Az előterjesztés, illetőleg adományozás előtt meghallgatandó a kitüntetendőkre nézve az illetékes hatóságok véleménye.
 
5.§
Az érdemcsillag zöld színben zománcozott kereszt, kifele szélesedő egyenlő hosszúságú szárakkal, amelynek közepén fehér színű zománcozott címerpajzs látható a genfi vöröskereszttel. A címerpajzsot Szent István arany színezésű koronája díszíti. A zöld kereszt szárai között aranysugárkévék törnek elő. Ez a kereszt ezüst csillagra van erősítve, amelynek hátlapján: Crux Rubra ungarica felírás és az 1922. évszám látható. Az érdemcsillag a bal mellre tűzve viselendő.
Az érdemkereszt az ezüst csillag híjján úgy alakban, mint kivitelben teljesen olyan, mint az érdemcsillag és szalag nélkül a bal mell alatt viselendő.
Az érdemérem tojásdad alakú, zöld zománcozott medallion, arany szegéllyel. A zöld mezőre az apostoli kettős kereszt van zománckivitelben erősítve, amelynek a közepén a genfi vöröskereszt látható, fölötte  Szent István aranyszínezésű koronájával. A hátlapján ugyancsak: Crux Rubra Hungarica felírás és az 1922. évszám olvasható.
Az érdemérem háromszögű, középen keskeny nemzetiszínű sávval díszített fehér selyemszalagon a bal mellre tűzendő.
Nők az érdemérmet az előírás szerinti csokorba kötött szalagon viselik.
 
6.§
A díszjelvény mindhárom fokozata magánalkalmakkor kicsinyített alakban is viselhető és szalagja külön is feltűzhető.
 
7.§
A díszjelvény tulajdonosait az adományozásról szóló értesítés feljogosítja a kitüntetési, jelvény beszerzésére, az ellenérték lefizetése mellett. A külföldi állampolgárok a nekik adományozott díszjelvényt minden ellenérték megtérítése nélkül kapják.
 
8.§
A díszjelvény ellenértékét esetről-esetre a miniszterelnök állapítja meg.
 
9.§
A tulajdonos elhalálozása után a díszjelvény egyik fokozata sem adandó vissza.
 
10.§
A büntető törvényeknek a rendjelek és díszjelvények elvesztésére és viselésére vonatkozó intézkedései a Magyar Vörös Kereszt díszjelvényeire, illetve ezek tulajdonosaira nézve is hatállyal bírnak.
 
11.§
A díszjelvény mindhárom fokozatára vonatkozó összes ügyeket a miniszterelnökség intézi. A miniszterelnök azonban az adományozásra vonatkozó előterjesztésen kívül az egész ügykört vagy annak egy részét a bármikor történhető visszavonás kikötéseivel a Magyar Vörös Kereszt Egylet elnökére is átruházhatja.
A Magyar Vörös Kereszt díszjelvény alapszabályait jóváhagyom.
Kelt Budapesten, 1922. évi március hó 30. napján
Horthy s.k.
 
 
A magyar királyi miniszterelnök előterjesztésére megengedem, hogy a Budapesten 1922. évi március hó 30. napján kelt kéziratommal alapított Magyar Vörös Kereszt Díszjelvénynek ugyancsak 1922. évi március hó 30. napján Budapesten kelt elhatározásommal jóváhagyott alapszabályai oly értelemben módosíttassanak, illetve egészíttessenek ki, hogy a díszjelvény nemcsak a magyar  vörös kereszt egylet körül vagy a közjótékonyság, hanem a közegészségügy terén szerzett érdemek elismeréséül is adományozható, továbbá, hogy a díszjelvény összes fokozatai a háborúkban szerzett érdemekért hadi ékítménnyel is adományozhatók, végül, hogy a díszjelvény jelenlegi három még két fokozattal és pedig a Magyar Vörös Kereszt ezüst érmével és a Magyar Vörös Kereszt bronz érmével egészíttessenek ki.
Az ily értelemben módosított, illetve kiegészített lapszabályokat jóváhagyom.
Kelt Budapesten, 1938. évi január hó 7. napján.
Horthy s.k.
Rőder Vilmos s.k.
 
 
A Magyar Vörös Kereszt Díszjelvény alapszabályai
 
Magyarország Főméltóságú Kormányzója a magyar királyi miniszterelnöknek, a minisztertanács határozatából tett előterjesztésére az általa 1922. évi március hó 30. napján alapított Magyar Vörös Kereszt díszjelvény ugyanazon napon jóváhagyott alapszabályait legkegyelmesebben módosítani, illetve kiegészíteni kegyeskedett.
A módosított, illetve kiegészített alapszabályok a következők:
 
1.§
A díszjelvény adományozható mindazoknak, akik a Magyar Vörös Kereszt körül, vagy a közegészségügy és közjótékonyság terén érdemeket szereztek.
Háborúban szerzett érdemekért a díszjelvény összes fokozatai hadiékítménynel adományozhatók.
 
2.§
A díszjelvénynek öt fokozata van és pedig:
1. A Magyar Vörös Kereszt érdemcsillaga,
2. A Magyar Vörös Kereszt érdemkeresztje,
3. A Magyar Vörös Kereszt érdemérme,
4. A Magyar Vörös Kereszt ezüst érme és
5. A Magyar Vörös Kereszt bronz érme
 
3.§
A díszjelvény legfőbb tulajdonosa a mindenkori államfői, aki azt államfői méltóságának esetleges megszűnése után is viselheti.
 
4.§
A díszjelvényt az államfő adományozza a magyar királyi miniszterelnök előterjesztésére.
A Magyar Vörös Kereszt Egylet elnöke kitüntetési javaslatait közvetlenül a magyar királyi miniszterelnökhöz nyújtja be.
Az előterjesztés, illetőleg adományozás előtt meghallgatandó a kitüntetendőkre nézve az illetékes hatóságok véleménye.
 
5.§
Az érdemcsillag zöld színben zománcozott kereszt, kifele szélesedő egyenlő hosszúságú szárakkal, amelynek közepén fehér színű zománcozott címerpajzs látható a genfi vöröskereszttel. A címerpajzsot Szent István arany színezésű koronája díszíti. A zöld kereszt szárai között aranysugárkévék törnek elő. Ez a kereszt ezüst csillagra van erősítve, amelynek hátlapján: Crux Rubra ungarica felírás és az 1922. évszám olvasható. Az érdemcsillag a bal mellre tűzve viselendő.
Az érdemkereszt az ezüst csillag híjján úgy alakban, mint kivitelben teljesen olyan, mint az érdemcsillag és szalag nélkül a bal mell alatt viselendő.
Az érdemérem tojásdad alakú, zöld zománcozott medallion, arany szegéllyel. A zöld mezőre az apostoli kettős kereszt van zománckivitelben erősítve, amelynek a közepén a genfi vöröskereszt látható, fölötte  Szent István aranyszínezésű koronájával. A hátlapján ugyancsak: Crux Rubra Hungarica felírás és az 1922. évszám olvasható.
Az érdemérem háromszögű, középen keskeny nemzetiszínű sávval díszített fehér selyemszalagon a bal mellre tűzendő.
Az ezüst és bronz érem az érdeméremnél valamivel kisebb és természetes (ezüst, illetve bronz) recézett alapon a vöröskeresztes pajzsot, fölötte Szent István koronájával tüntetett fel.
Az ezüst és a bronz érem szintén háromszögű, középen keskeny nemzeti színű sávval díszített fehér selyemszalagon a bal mellen viselendő.
Nők az érdemérmet, valamint az ezüst és bronz érmet az előírás szerint csokorba kötött szalagon viselik.
A hadiékítmény a címerpajzs vagy vöröskeresztes pajzs alatt egymást keresztező, zöld zománcból készített két tölgyágból áll.
 
6.§
A díszjelvénynek mind az öt fokozata magánalkalmakkor kicsinyített alakban is viselhető és szalagja külön is feltűzhető.
 
7.§
A díszjelvény tulajdonosait az adományozásról szóló értesítés feljogosítja a kitüntetési, jelvény beszerzésére, az ellenérték lefizetése mellett. A külföldi állampolgárok a nekik adományozott díszjelvényt minden ellenérték megtérítése nélkül kapják.
 
8.§
A díszjelvény ellenértékét esetről-esetre a miniszterelnök állapítja meg.
 
9.§
A tulajdonos elhalálozása után a díszjelvény egyik fokozata sem adandó vissza.
 
10.§
A büntető törvényeknek a rendjelek és díszjelvények elvesztésére és viselésére vonatkozó intézkedései a Magyar Vörös Kereszt díszjelvényeire, illetve ezek tulajdonosaira nézve is hatállyal bírnak.
 
11.§
A díszjelvénynek mind az öt fokozatára vonatkozó összes ügyeket a miniszterelnökség intézi. A miniszterelnök azonban az adományozásra vonatkozó előterjesztésen kívül az egész ügykört vagy annak egy részét a bármikor történhető visszavonás kikötéseivel a Magyar Vörös Kereszt Egylet elnökére is átruházhatja.
 
A Magyar Vörös Kereszt díszjelvény módosításait, illetve kiegészített alapszabályait jóváhagyom.
Kelt Budapesten, 1938. évi január hó 7. napján
Horthy s.k.