Signum Laudis 

(Magyar Koronás Bronzérem és Magyar Koronás Ezüstérem)

1922. június 14-én került sor a kitüntetés alapítására, mely katonai és polgári személyeknek egyaránt adományozható volt. Az első veretek 1924-ben készültek el.
Az érem 30 mm átmérőjű korong, amely a magyar Szent Korona kicsinyített másán függ, csuklósan rögzítve. Előlapjának középrészében a hármashalmon a kettőskereszt látható, melyet hármas elosztású, alul szalaggal összekötött, felül nyitott babérkoszorú övez. A külső körön apró gyöngyökből álló gyűrű fut körül. Hátlapjának középrészében a "SIGNUM LAUDIS 1922" háromsoros felirat olvasható, melyet az előlapon már látott koszorú és gyöngykör fog körül.
Polgári személyeknek a Kormányzói Elismerés látható jeleként a Magyar Koronás Bronzérmet, másodízben nyert elismerés jeléül a Magyar Koronás Ezüstérmet viselik. Minden további adományozás egy 5 mm széles ezüstszínű fémpánttal jelölendő. Mindkét kitüntetés a bal mellen viselendő, háromszögletű sötét smaragdzöld szalagon.

A Bronz és Ezüst Signum Laudisok adományozási számai

Katonai személyek a Kormányzói Dicsérő Elismerés átható jeleként a Magyar Koronás Bronzérmet, másodszori adományozáskor a Magyar Koronás Ezüstérmet viselik. Minden további adományozás egy 5 mm széles ezüstszínű fémpánttal jelölendő. Mindkét kitüntetés a bal mellen viselendő, háromszögletű smaragdzöld szalagon, melynek mindkét szélén keskeny fehér és piros hosszanti sávval díszítve.

1929. november 2-án kelt legfelsőbb elhatározással a Magyar Koronás Ezüstérem más szalagon Bátorsági Érem néven adományozható. Szalagja háromszöletű, nyolc egyenlő hosszanti sávra van osztva, ahol a piros és a fehér sávok váltogatják egymást.
1930. szeptember 15-én kelt legfelsőbb elhatározás alapján mód nyílt az elmaradt háborús kitüntetések végleges odaítélésére és azok látható jelként való viselésére. Ezen kitüntetéseket kicsinyített alakban kell viselni mindkét fokozat piros-fehér sávos smaragdzöld, katonai szalagján.