Tűzkereszt

 

A Kormányzó 1941.november 24-én alapította a kitüntetést, melynek elődei a Hadseregkereszt és a Károly csapatkereszt voltak. Az újonnan alapított kitüntetéssel egyaránt jutalmazhatóak voltak a katonák, a sebesültek és a rokkantak is. Három fokozattal alapították.

 

Az első fokozatot megkaphatták azok a hadműveleti területre kivonult katonák, akik harci cselekményben vettek részt. 12 hét frontszolgálati idővel rendelkezők, illetve a sebesült katonák, valamint hősi halottak hozzátartozói kapták meg. 

A Tűzkereszt I. osztálya

A Tűzkereszt II. osztályára igényt tarthattak azok a katonák, akik részt vettek a hadjáratban, de közvetlen harci cselekménybe nem kerültek. Ehhez 6 hónapot kellett szolgálatban tölteni. Sebesülés, illetve ebből következő rokkantság miatt is megkaphatták a harcosok.

Tűzkereszt II. osztálya

A III. osztályt a hátországban maradt honvédek kapták meg. Ez a legritkábban előkerülő fokozat, míg a magasabb osztályok jóval gyakoribbak.

Tűzkereszt III. osztálya

Az alapjelvény 35 mm-es szélesedő szárú egyoldalas görög kereszt. Anyaga oxidált hadifém. A kitüntetés tetején trapéz alakú horizontális fület alakítottak ki, melyben 8 mm-es domború kontraszem kapcsolódik a függesztőkarikához. A kereszt szélétől 1 mm széles keskeny fekete csík fut körbe. A kitüntetés szárainál látható kör alakú középrészben "A HAZÁÉRT" felirat olvasható. Az alsó keresztszáron dombornyomattal a hadjárat éve, míg a hátoldalon az alapítás éve olvasható (1941). Léteznek 1938-1939-1940-es évszámmal datált Tűzkeresztek is, de a leggyakoribbak az 1941-1942-1943-as évszámúak. A háború utolsó két évében nem készítettek újabb verőtövet, így az ekkor adományozott példányok is korábbi keltezésűek.

A szalag megegyezik a Magyar Háborús Emlékérem szalagjával, tehát 40 mm széles, háromszögletű, zöld-fehéren bordázott mellszalag, szélein 5-5 mm széles fehér és vörös sávval. Posztumusz adományozáskor a szalag fekete színű. A sebesüléseket 3 mm széles alumínium pántokkal jelölték. Az 5 vagy több sebesülés esetén 5 mm széles rézpántot kapott a szalag.

Sebesülési pántok a szalagokon

Tűzkeresztek hadirokkant jelvénnyel

A Tűzkereszt III. osztályát nem adományozták sebesülési pánttal, illetve fekete szalagon vagy hadirokkant jelvénnyel.

Tűzkereszt gomblyuk minik és szalagsávok

Tűzkereszt

41.243/eln. 8. e. — 1942. számú körrendelet.

Végrehajtási határozatok a Tűzkereszt adományozásához

 

 

Magyarország Főméltóságú Kormányzója Budapesten, 1941. évi november hó 24-én kelt legfelsőbb elhatározásával alapított Tűzkereszt adományozásával kapcsolatban az alábbiakat rendelem el:

 

I. FEJEZET.

A Tűzkeresztre igényjogosultak.

Az alapszabályok 3., 6. és 7. §-ában felsoroltak (lásd 1941. évi december hó 2-án kelt 57. sz. H. K.- [Személyes ügyek-]et).

Zsidók a Tűzkeresztet nem nyerhetik el.

 

II. FEJEZET.

A Tűzkereszt igényjogosultságával kapcsolatos kifejezések értelmezése.

1. Mozgósított hadsereg-nek kell tekinteni az ország hadbalépésétől kezdve a békekötés napjáig az egész magyar királyi honvédséget, tekintet nélkül arra, hogy általános vagy részleges mozgósítást rendeltek-e el.

2. A 3. §-ban említett gyalogság-hoz az ejtőernyős alakulatokat,

gyalogdandár parancsnokság-hoz a könnyű hadosztály, határvadász és hegyidandár

parancsnokságokat,

páncélos dandárparancsnokság-hoz a páncélos hadosztály-, gépkocsizó lövészhadosztály-,

harckocsi- és gépkocsizó lövészdandár parancsnokságot,

lovasdandár parancsnokság-hoz a lovas-hadosztály parancsnokságot is hozzá

kell számítani.

3. Fegyveres testületek:

a magyar királyi csendőrség,

a magyar királyi rendőrség,

a magyar királyi pénzügyőrség,

a magyar királyi állami erdészet fegyveres személyzete.

A Tűzkereszt igazolványa

4. A kivonuló hadműveleti hadseregen belül szolgálati beosztást nyert polgári személyek-nek tekintjük mindazokat az egyéneket, akik hivatalosan kiadott szervezési táblázat szerinti helyeken elöljáró hatóságuk rendelkezése folytán tényleges szolgálatot teljesítenek.

5. A hátországban a mozgósított hadseregen belül szolgálati beosztást nyert polgári személyek (nők, férfiak)-nek tekintjük mindazokat az egyéneket, akiket tényleges szolgálatteljesítés céljából a hivatalosan kiadott szervezési táblázat szerinti helyekre elöljáró hatóságuk rendelkezése alapján osztottak be.

6. A hadműveleti területet és a hátország területét esetenként a Fővezérség (VKF-e) külön rendelkezésben jelöli meg.

7. Sebesültnek azt kell tekinteni, akinél ellenséges harceszköz által (illetve az ellenség által pl. közelharcban harapás, ütés stb.) okozott erőszaki behatás következtében az emberi test folytonosság hiánya, anyaghiánya, szövetroncsolása vagy tartós működési zavara állott elő. (Légnyomás és harcgázok hatása folytán keletkezett kóros elváltozásokat ide kell számítani.)

Sebesüléssel egyenértékűek azok a sérülések, melyek bár nem ellenséges harceszköz behatásától állottak elő, azonban harci ténykedés (pl. erődrobbanás, saját tüzérségi tűz vagy lángszórótól való sérülés, akadályelhárítás, illetve robbantás) folytán keletkeztek.

8. A sérülés oly külső vagy belső kóros elváltozása az emberi testnek, mely külső erőszak vagy időjárás viszontagságai (fagyás, hőguta) következtében jött létre és előző pont szerint nem minősül sebesülésnek.

9. Hősi halottnak tekintendők a honvédséghez és a fegyveres testületekhez tartozó egyének közül:

a) az elesettek,

b) az ellenség előtt kapott sebesülés következtében elhaltak még abban az esetben is, ha a halál a háború után — de az elszenvedett sebesüléssel okozati összefüggésben — következnék csak be. Az ellenség előtt kapott sebesüléssel egyenértékűek azok a sérülések, melyek bár nem ellenséges harceszköz behatásától állottak elő, azonban harci ténykedés folytán keletkeztek. (Pl. erődrobbanás, saját lángszórótól való sérülés, akadályelhárítás, illetve robbantástól keletkező sérülés stb.),

c) a harctéren eltűntek és holtnak nyilvánítottak,

d) a hadifogságban elhaltak, kivéve azok, akikről a H. M. megállapítja, hogy erre a megkülönböztető anyakönyvi bejegyzésre nem méltóak,

e) az ellenség előtt elszenvedett baleset vagy betegség következtében elhaltak még abban az esetben is, ha a halál ebből kifolyólag a hátországban, de még a leszerelésük előtt következnék be (a ht. állományúakra vonatkozólag a H. M. dönt).

Hősi halottaknak tekintendők még a honvédséghez és a fegyveres testületekhez tartozó katonai személyek vagy honvédelmi kötelezettséget teljesítők közül azok, akik felkelők elleni harcok során, továbbá ellenséges harceszközök (repülőtámadás, ejtőernyős támadás) elhárítása, légi figyelő szolgálat vagy egyéb szolgálat ellátása közben ellenséges harceszköz behatása következtében vesztik el életüket.

Hősi halottnak tekintendők végül még azok a polgári személyek is, akik a hadműveleti területen bármely okból kifolyólag az ellenséggel szemben fegyverrel a kezükben harcoltak és ennek következtében elestek, vagy az ez alkalommal kapott sebesülésbe belehaltak.

(A folyó évi 613.893/22. — 1942. számú honvédelmi miniszteri rendeletből.)

10. Az ellenség előtti meghatározás alatt azokhoz az alakulatokhoz beosztott egyéneket kell érteni, akik a hadműveleti területen felvonult és a hadműveletekben ténylegesen részt vett alakulatok valamelyikéhez tartoznak.

Hadműveletekben ténylegesen résztvett alakulatokhoz számítanak az arcvonal mögött tisztogató stb- harcokban résztvett ama alakulatok is, melyeket a Fővezérség (VKF-e) egyes hadművelet lezárása alkalmával ilyennek minősített (pl. megszálló csoportok egyes csapatai).

III. FEJEZET.

A Tűzkeresztre való igényjogosultság megállapítása.

Az alapszabályok szerint az igény jogosultság megállapítására jogosult parancsnok a megállapításnál a következő irányelveket tartsa szem előtt:

1. A mozgósított hadseregen belül teljesített háborús szolgálat alapján az igényjogosultság csak azután állapítható meg, amikor a Fővezérség (VKF-e) a feltételként megkövetelt háborús szolgálat legrövidebb időtartamát már kihirdette.

2. A Fővezérség által követelményként meghatározott háborús szolgálati időtartam az igény jogosultság megállapításánál nemcsak a m. kir. honvédség, hanem a fegyveres testületek tagjaira, valamint a kivonuló (hadműveleti), illetve a hátországban a mozgósított hadseregen belül szolgálati beosztást nyert polgári személyekre is vonatkozik.

3. A légvédelmi tüzérséghez tartozók földi elhárító harcban való és a 3. §. 1. b) és c) alpontjában felsoroltak á harcban fegyverrel történt részvételük alapján a Tűzkereszt I. fokozatára az igény jogosultságot csak bizonyos számú ilyen részvétel esetén nyerhetik el.

Fenti igényjogosultság elnyeréséhez a földi harcban megkövetelt részvételek számát — a Tűzkereszt elnyeréséhez szükséges háborús szolgálat időtartamának meghatározásával egyidőben — a Fővezérség (VKF-e) hirdeti ki.

A földi harcban történt részvétel igazolása az esetről felvett jegyzőkönyvekkel *) vagy ama parancsnokság stb. által kiállított Tanusítvány-nyal történhet, mely őket harcra alkalmazta.

4. A m. kir. honvédség és a fegyveres testületek tagjai, valamint a mozgósított hadseregen belül szolgálati beosztást nyert polgári személyek (nők, férfiak) tekintet nélkül arra, hogy a kivonuló hadműveleti vagy hátországban mozgósított hadseregen belül teljesítettek szolgálatot, — sebesülés, sérülés, illetve hadirokkanttá válás esetén az igényjogosultságot a sebesülés, sérülés, illetve hadirokkanttá válás hiteles beigazolásával azonnal megszerzik. (Az egészségrontás [betegségi folytán hadirokkantakká válók azonban csak abban az esetben, ha egészségrontásuk következtében fogyatkozásuk a 25°/o-ot eléri vagy meghaladja.)

5. Ha a kivonuló hadműveleti hadseregen belül szolgálatot teljesítő egyén az igényjogosultság elnyeréséhez megkövetelt idő letelte előtt hadifogságba kerül, az igényjogosultság megállapítása csak a hadifogságból való visszatérés és igazolás után történik az alapszabályokban felvett megkötések figyelembevételével.

6. A hátországban a mozgósított hadseregen kívül bármely polgári személy (nő, férfi) ellenséges harceszköztől szenvedett sebesülés hiteles beigazolása után az igényjogosultságot azonnal megszerzi.

7. A m. kir. honvédség, illetőleg a fegyveres testületek állományába tartozó és az ellenség előtt bármely beosztásban hősi halált halt személyeknek az alapszabályokban meghatározott hátramaradottja számára a TűzkereSzt azonnal jogossá válik.

 

IV. FEJEZET.

A Tűzkereszt odaítélése.

A I I I . Fejezet szerinti igény jogosultságot csak az itt megjelölt okmányok stb. alapján szabad megállapítani és annak megtörténte után a Tűzkereszt megfelelő fokozatát odaítélni:

A) Háborús szolgálati időtartam alapján:

A Fővezérség (VKF-e) által megállapított és a mozgósított hadseregen, illetve a fegyveres testületeken belül teljesített bizonyos tartamú háborús szolgálatot okmánnyal kell igazolni, még pedig hadműveleti területen: az alosztályparancsnokság által kiállított Igazolvány-nyal. hátországban az anyakönyvi lap adataival.

B) Sebesülés, sérülés, hadirokkanttá válás alapján:

I. A m. kir. honvédség egyénei, valamint a fegyveres testületek tagjai, tekintet nélkül arra, hogy a kivonuló hadműveleti hadseregen belül vagy a hátországban a mozgósított hadseregen belül teljesítették-e szolgálatot, továbbá a mozgósított hadseregen belül szolgálati beosztást nyert polgári személyek (nők. férfiak)

1. sebesülésnél: **)

a) a hadműveleti területen történő sebesülés közvetlen beállta esetén:

Név szerinti veszteség kimutatás alapján,

b) hátországi sebesülés közvetlen beállta esetén:

Állományparancs vagy az esetről felvett Jegyzőkönyv * alapján.

c) hadműveleti területen vagy hátországban szerzett sebesülések utólagos

elbírálása esetén:

egykorú okmányok (alosztályparancsnokság által kiállított igazolvány,

az esetről felvett jegyzőkönyv*) alapján.

 

Tűzkereszt igazolvány

Megjegyzés.

*) Igazolásra csak az a Jegyzőkönyv érvényes, melyet valamely honvéd (fegyveres erő) parancsnokság, szerv, hatóság, intézet, stb. az esetnél jelenlevő 2 tanú esküvel megerősített vallomása alapján vett fel és a jegyzőkönyvet a parancsnok (főnök, vezető) vagy helyettese a tanuk személyazonosságát igazoló záradékkal látott el.

**) Ugyanazon alkalommal az ellenséges harceszköz egy időpontban történt behatása következtében kapott több seb egy sebesülésnek számít.

2. Sérülésnél:

a) hadműveleti területen történő sérülés közvetlen beállta esetén:

esetleg rendelkezésre álló névszerinti veszteségkimutatás vagy az esetről felvett jegyzőkönyv *) alapján,

b) hátországi sérülés közvetlen beállta esetén:

az esetről felvett jegyzőkönyv *) alapján,

c) hadműveleti területen vagy hátországban szerzett sérülések utólagos elbírálása

esetén:

az 1939. évi I I . t.-c. 223. §. és ennek végrehajtása tárgyában kiadott 11.200/M. E. — 1940. számú rendelet és az 1933. VII. t-c. Hrt. Ut.

1. §-án alapuló és a háború következtében szerzett betegségük folytán hadirokkanttá nyilvánítottaknak: a hadigondozási igazolvány alapján.

A hadigondozási igazolványt az erre jogosultaknak a H. M. (22. osztály) véghatározata alapján, a lakóhely szerint illetékes hadigondozási bizottság állítja ki. Ezekről hiteles másolatok kiadására, a lakóhely szerint illetékes községi elöljáróság, budapesti kerületi elöljáróság, illetőleg polgármester (mint hadigondozottakat nyilvántartó hatóság) van felhatalmazva.

17. A hátországban a mozgósított hadseregen kívül polgári személy (nő, férfi) ellenséges harceszköztől származó sebesülése esetén:

az odaítélés csak akkor foganatosítható, ha az érintett a sebesülést oly jegyzőkönyvvel tudja igazolni, amit valamely honvéd (fegyveres erők) parancsnokság, szerv, hatóság vagy a lakóhely szerinti illetékes közigazgatási tisztviselő (főszolgabíró, városban polgármester, Budapesten kerületi elöljáróság, községben jegyző, körjegyző) az esetnél jelen levő két tanú esküvel megerősített vallomása alapján vett fel és a jegyzőkönyvet a parancsnok (főnök, vezető) vagy közigazgatási tisztviselő, illetve annak helyettese a tanuk személyazonosságát igazoló záradékkal látta el.

C) Hősi halál alapján.

a m. kir. honvédség, valamint a fegyveres testületek tagjainak az ellenség előtt bármely beosztásban történt hősi halálát egykorú okmányokkal (alosztályparancsnokság által kiállított Igazolvány vagy az esetről felvett Jegyzőkönyv *) avagy Kórtörténeti lap) alapján kell igazolni.

D) Egyéb jogcím alapján.

1. Az alapszabályok 3. §. 1. b) és c) pont alapján:

I. A kivonuló hadműveleti hadsereg harcra nem hivatott egyénei részére az odaítélést az a csapattest, illetve közvetlen magasabb előljáró foganatosítja, akinek nevezettek az alkalmazás időpontjában alá voltak rendelve.

2. Ama polgári személyek igény jogosultságát, akik a hadműveleti területen bármely okból kifolyólag az ellenséggel szemben fegyverrel a kezükben harcoltak, a területileg illetékes kerület (hadtest) leventeparancsnok állapítja meg.

I I . A honvédség (és a többi fegyveres testületek) mindama egyénei részére, akik, az 1938., 1939. évi Felvidék-i és Kárpátalja-i, az 1940. évi Erdély-i, valamint az 1941. évi Délvidék-i hadműveletek során az alapszabályok 6. §. 2. és 5. pontjai alapján a Tűzkeresztre való igényjogosultságot megszerezték — az odaítélést az említett okmányok alapján a jelenlegi csapat, illetve közvetlen magasabb parancsnokság foganatosítja.

 

V. FEJEZET.

Parancsnokságok, alakulatok, szervek stb. ellátása Tűzkereszttel.

A H. M. a hadműveleti területre kivonuló parancsnokságokat, alakulatokat, szerveket és intézeteket annyi Tűzkereszttel látja el, hogy az igényjogosultság beállta esetén az érintetteknek (jelen Végrehajtási Utasítás IV. Fejezet B/I. l/a. és 2/a C) alatti esetekben) az azonnal adományozható legyen.

Egyébként a szükséges Tűzkereszteket a H. M. (8/e. osztály)-tól kell igényelni.

*) Igazolásra csak az a Jegyzőkönyv érvényes, melyet valamely honvéd (fegyveres erő) parancsnokság, szerv, hatóság, intézet, stb. az esetnél jelenlevő 2 tanú esküvel megerősített vallomása alapján vett fel és a jegyzőkönyvet a parancsnok (főnök, vezető) vagy helyettese a tanuk személyazonosságát igazoló záradékkal látott el.

 

VI. FEJEZET.

A Tűzkereszt átadása.

Amint a Tűzkeresztre való igény jogosultság beáll és az odaítélés megtörtént, az átadást mindenkor a helyzetnek megfelelően ünnepélyes keretek között kell végrehajtani.

A Tűzkereszt átadásakor az igényjogosultságot megállapító parancsnokság stb. az érintetteknek az 1. számú melléklet szerinti igazolványt ad ki. Az igazolványt az igényjogosultságot megállapító parancsnokságnak kell kiállítani, nyilvántartási számmal és bélyegzővel ellátni.

 

VII. FEJEZET.

A Tűzkereszt viselésére vonatkozó egyéb rendelkezések.

Az alapszabályok 4. §-ában az igazolt sebesülések (vagy jelen Végrehajtási Utasítás II. Fejezet 7. pont alapján sebesüléssel egyenértékű sérülések) jelzésére szolgáló fémpántok felillesztése, valamint a rendszeresített hadirokkant jelvény viselése a csatolt 2. számú melléklet szerint történik.

 

VIII. FEJEZET.

Állomány okmányok és nyilvántartások kiegészítése a Tűzkereszttel történt ellátásról.

1. A Tűzkereszt adományozását mind a tényleges, mind a nemtényleges viszony - beli személyeknél állománykezelés után az illetők anyakönyvi lapjaiba és minősítvényeikbe be kell jegyezni.

2. A hadműveleti területen történő adományozásokról az állománytestek a B—1. Utasítás 5. §. 2. pontjának utolsó bekezdésében szabályozott módon értesülnek.

3. Mindama polgári egyének részére történő adományozásról, akik nemtényleges viszonybeli honvédegyének, a megtörtént adományozást az adományozásra jogosult köteles az érdekelt állománytestével (Igazolványi lap 15. rovat) közölni állományparancsban való kihirdetés és az anyakönyvi lapba való bevezetés végett.

4. A nyilvántartások kiegészítésére a Hvt. Ut. III. Rész 4. Címben, valamint a népmozgalmi nyilvántartási utasításban foglaltak mérvadók.*)

2 drb. mell.

Budapest. 1942. július 17-én.

 

55.569 eln. 8. e. — 1942. számú körrendelet.

A Tűzkereszt alapszabályai 5. §-ának módosítása.

 

A Kormányzó Úr Ő Főméltósága folyó évi szeptember hó 21. napján Gödöllőn kelt legfelsőbb elhatározásával elrendelni méltóztatott, hogy az 1941. évi november hó 24-én alapított Tűzkereszt alapszabályainak 5. §-a a következőképen módosíttassék: ,,A Rendjelek, Érdemjelek, Dísz- és Emlékjelek rangsorában a Tűzkereszt I . és II. fokozata közvetlenül a Károly-csapatkereszt elé, III. fokozata pedig közvetlenül a Háborús Emlékérem elé sorol."

Budapest, 1942. évi október hó 3-án.


643.064/22. i. — 1042. számú körrendelet.

A «Tűzkereszt» tulajdonos hadirokkantak részére «Hadirokkant jelvényigénylése és adományozása tárgyában

 

Magyarország Főméltóságú Kormányzója Budapesten, 1941. évi november hó 24-én kelt legfelsőbb elhatározásával -a háborúban való részvétel és a haza védelmében szenvedett sebek, sérülések és rokkantság méltatására három fokozatú „Tűzkereszt"-et alapított.

A Tűzkereszt három fokozata valamelyikével rendelkező hadirokkantak az Alapszabály 4. §-ának rendelkezése szerint: „a Tűzkereszt szalagján a rendszeresíteti hadirokkant jelvényt is viselik".

A Tűzkereszt tulajdonosok részére „Hadirokkant Jelvény" igénylésére vonatkozólag a következőket rendelem.

Magyarország Főméltóságú Kormányzója 1931. évi március hó 31-én kelt magas elhatározásával alapított „Hadirokkant-Jelvény "-re a Tűzkereszt alapszabályai 4. §-a rendelkezése szerint igénnyel bírnak: mindazon véglegesen az I—III. és járadéknélküli osztályba sorolt hadirokkantak, kiknek hadigondozási igénye, az 1939 : II. t.-c. alapján teljesített szolgálatból kifolyólag, utóbbi törvény életbelépése napján 1939. március 11-én és azóta jogerősen meg van állapítva, a „Tűzkereszt" — valamelyik fokozatának tulajdonosai, s akikre vonatkozóan a hadirokkant jelvénynek a Budapesti Közlöny 1931. évi 77. számában közzétett alapszabályai 4. §-ában foglalt kizáró okok egyike sem áll fenn.

A hadirokkant jelvény a kardos és sisakos „Magyar háborús emlékérem" szalagján viselendő Tűzkereszt járulékos része; így egyenruhában csak ennek szalagjára felerősítve, polgári ruhában pedig mint gomblyuk jel vény, illetőleg kisebbített alakjában viselhető.

Hadirokkant jelvények és igazolványok igénylésének módozata a következő:

Í) A hadirokkantakat nyilvántartó községek — mint hg. nyilvántartó hatóságok — a területükön lakó és jelentkező igényjogosultakról két példányban névjegyzéket terjesztenek fel a járás főszolgabírájához a következő rovatokkal:

1. Sorszám.

2. Családi és utónév.

3. Szülőanyja leánykori családi és utóneve.

4. Azonossági szám.

5. Születési év és hely.

6. Vallás.

7. A felmutatott eredeti igazolvány szerint a Tűzkereszt melyik fokozatának tulajdonosa.

8. Pénzellátásban részesülőknél a Központi Illetményhivatal törzskönyvi száma.

9. A hadirokkantsági igényt megállapító H. M. véghatározat iktatószáma és éve.

10. Ellátási csoport és járadékosztály.

11. Megjegyzés.

2) Hasonló névjegyzéket szerkesztenek Budapest Székesfőváros I—XIV. ker. Elöljárói a tj. és megyei városok polgármesterei, mint a hadirokkantak nyilvántartó hatóságai.

3) A főszolgabíró, polgármester és Budapesten a ker. elöljáró a névjegyzékek mindkét példányát elsőízben 1943. március hó 31-ig, azután pedig negyedévenként minden év március, június, szeptember és december hónapok utolsó napjáig hozzám (H. M. 22. osztály) terjesztik fel.

4) Magánszemélyek, vagy egyes községek külön és közvetlenül hadirokkant jelvényt és igazolványt nem igényelhetnek.

5) A felterjesztett igénylő-névjegyzékek adatainak ellenőrzése és elbírálása után az arra igényjogosult hadirokkantak részére a hadirokkant-jelvényt adományozni fogom;

6) Az adományozott jelvényeket s a hozzá kiállított igazolványokat a névjegyzék másodpéldányával együtt a felterjesztő hatóságnak fogóm kiadni.

A hadirokkant jelvényeket az igényjogosultak részére a hg. biz. elnökök a legközelebbi nemzeti vagy katonai ünnepen, a honvédség, a Honsz. helyi szervei és más a hadirokkantakhoz közel álló nemzeti irányú társadalmi szervek bevonásával ünnepélyes keretek között osszák ki.

7) A hadirokkantakat nyilvántartó hatóságok a hadirokkant jelvénnyel történt ellátás tényét az érdekelt Hadigondozási igazolványa III. részében, mint változást tartoznak feljegyezni.

Jelen rendeletem ideiglenes jellegű és Hrt. Ut. I I . kiadása, illetőleg a Hvt. Ut. életbelépéséig marad érvényben.

Budapest, 1943. évi január hó 8-án.

vitéz Nagy s. k.


75.284/eln. 8. e. — 1942. számú körrendelet

«Hadirokkant-jelvény» igénylése és adományozása a tényleges és a hivatásos

állományból származó (ny. á., szkv.) Tűz kereszt-tulajdonos hadirokkant

honvédegyének számára

 

(1) Magyarország Főméltóságú Kormányzójának 1941. évi november hó 24-én kelt legfelsőbb elhatározásával alapított Tűzkereszt bármely fokozatával rendelkező „hadirokkantak a Tűzkereszt szalagján a rendszeresített hadirokkant-jelvényt is viselik".

(2) A hadirokkant-jelvénynek a Tűzkereszt-tulajdonos tényleges állományú tisztek, tisztjelöltek (hasonlóállásúak) és legénység, továbbá a hivatásos állományból származó nyugállományú és szolgálatonkívüli viszonybeli tisztek (hasonlóállásúak), valamint a nyugállományú legénységi személyek részére való igénylése és adományozása tekintetébe a következőket rendelem:

 

1. § .

Igényjogosultság.

(1) Igényjogosultak mindazok, akik a hadjárat tartama alatt (jelen háborúban Kassa bombázásának napjától, 1941. évi június hó 26-ától, vagy a múltban az 1938., 1939. évi Felvidék-i és Kárpátalja-i, az 1940. évi Erdély-i, valamint az 1941. évi Délvidék-i hadműveletek során) a kivonult hadműveleti, vagy a hátországban mozgósított hadseregen belül, ellenséges harceszközök közvetlen, vagy közvetett befolyása folytán elszenvedett sebesülésük, vagy sérülésük, avagy igazoltan háborús szolgálatuk alatt (a háború következtében) szerzett betegségük következtében egészségükben maradandóan károsultak és keresetképességükben legalább 25%-kal csökkentek, s részükre a Tűzkeresztet így keletkezett hadirokkantságuk alapján adományozták, feltéve, hogy nem állanak a „Hadirokkant - jelvény" alapszabályainak 4. §-ában meghatározott kizáró okok valamelyikének hatálya alatt.

 

2. §.

Az igényjogosultság megállapítása.

(1) Az igényjogosultságot — a felülvizsgálati iratok alapján —

a) tisztek, tisztjelöltek (hasonlóállásúak) részére a honvédelmi miniszter,

b) legénység részére a — felülvizsgálat helye szerint területileg illetékes hadtestparancsnokság állapítja meg. A volt „rangosztályba nem sorolt havidíjasok" felülvizsgálati iratait evégből a honvédelmi minisztertől szerezzék be

 

3. §.

Beadványok előterjesztése.

(1) Valamennyi állománytest, az 1. §. alapján, hadirokkantjelvényre igényjogosult

a) tényleges állományban levő tisztekről, tisztjelöltekről és hasonlóállásúakról a honvédelmi miniszterhez,

b) a tényleges szolgálatban álló legénységről az igényjogosultság "megállapítására hivatott hadtestparancsnoksághoz terjeszti fel az 1. számú melléklet „Minta" szerinti „Beadvány"-t. Utóbbiak az igény jogosultság megállapítása után a hozzájuk beérkezett beadványokat gyűjtve, ugyancsak a honvédelmi miniszterhez (3/e. osztály) terjesztik fel.

(2) Az 1. §. szerint igényjogosult hivatásos állományból származó nyugállományú és szolgálatonkívüli viszonybeli tisztek, tisztjelöltek (hasonlóállásúak), valamint a nyugállományú legénység a hadirokkant-jelvény adományozására irányuló kérelmüket a hadirokkantakat nyilvántartó hatóságoknál (Budapesten a kerületi elöljáróknál, t j . és megyei városokban a polgármesternél, községekben a községi elöljáróságnál) szóban adják elő, s hadirokkantságukat és Tűzkereszt-tulajdonos voltukat okmányokkal (hadigondozási és Tűzkereszt viselésére jogosító igazolvánnyal) igazolják.

(3) Ezek a hatóságok az" igény jogosultságot a bemutatott okmányok alapján igazoljak, s a kérvényezőkről —. tisztekről és legénységről külön-külön — megszerkesztik az 1. számú melléklet „Minta" szerinti „Beadvány"-t, s azt, a tisztekét közvetlenül, a legénységét a felülvizsgálat helye szerint területileg illetékes hadtestparancsnokság útján, a honvédelmi miniszterhez (8/e. osztály) terjesztik elő. Utóbbi a ,,Beadvány"-okat az (1) bekezdés b) alattiak szerint kezelik.

(4) A „Beadvány"-ok beérkezési ideje a honvédelmi miniszternél minden évben január, március, június és szeptember hó 1. napja.

 

4. §.

A hadirokkant-jelvény kiosztása.

1) Az odaítélt hadirokkant-jelvény eket a 2. számú melléklet „Minta" szerinti „lgazolvány"-okkal együtt közvetlenül a „Beadvány"-t szerkesztő állománytest parancsnokságnak adja ki a honvédelmi miniszter.

(2) A hadirokkant-jelvények átadása a kitüntetések átnyújtására megállapított ünnepélyes külsőségek mellett történik.

2 drb. melléklet.

Budapest, 1943. évi január hó 27-én.