Magyar Tiszti Arany Vitézségi Érem

 

Magyar Tiszti Arany Vitézségi Éremmel kitüntetettek névsora:

Massányi Tibor          
vitéz Horváth Sándor          
vitéz Merész László dr.          
vitéz Duska László          
vitéz Barankay József barankai     
vitéz nemes Molnár László           
Bozsóki János          
Siprák László              
Ágner Gyula        
vitéz Székely Ákos          
Álgya-Papp Zoltán alsókománai      
Rechtzügel Árpád          
Vastagh György alsótorjai     
vitéz Debrődy György
Lővei Dániel          
Mező Ferenc          
Vértes Vilmos          
Tassonyi Edömér     
Marjay Tamás          
vitéz Szentgyörgyi Dezső     
Pataki Imre

Ajánlott oldal: rendjel.myhunet.com/hu/A-kiegyezestol-az-I.-vilaghaboru-vegeig-%281867-1918%29/Vitezsegi-erem/

Film: www.youtube.com/watch?v=i9ymw8PWuQc

 

54.277/eln. 8. c. — 1942. számú körrendelet.

Magyar Tiszti Arany Vitézségi Érem alapszabályai

 

Magyarország Főméltóságú Kormányzója Budapesten 1942. évi szeptember hó 12. napján kelt legfelsőbb elhatározásával elrendelni méltóztatott, hogy a Magyar Érdemrend stb. alapszabályai a következő függelékkel egészíttessenek ki:

 

A Magyar Tiszti Arany Vitézségi Érem ALAPSZABÁLYAI

1. A Magyar Tiszti Arany Vitézségi Érmet Magyarország Főméltóságú Kormányzója hadúri jogánál fogva, a magyar királyi honvéd vezérkar főnökének előterjesztésére, az ellenség előtt végrehajtott s beigazoltan a férfias önfeláldozás és a személyes bátorság igen magas fokáról tanúskodó fegyvertények vagy cselekmények elismeréséül a magyar királyi honvédség és csendőrség tisztjei számára adományozza.

2. Az érem a Magyar Arany Vitézségi éremmel azonos kivitelben készül és azt a háromszög alakban összehajtott hadiszalagon, a bal mellen viselik.

A Magyar Vitézségi Érem tisztek számára hadiszalagját a Magyar Szent Korona aranyból készült és babérágakkal, valamint kardokkal övezett, kicsinyített mása díszíti.

3. A kitüntetés ismételt' adományozását az érem szalagjára illesztett egy-egy 5 mm széles aranyozott pánt jelzi.

4. A Magyar Tiszti Arany Vitézségi Érem a Rendjelek, Érdemjelek, Dísz- és Emlékjelek rangsorában, az 1914—1918. évi világháborúban alapított „Arany Vitézségi Érem tisztek számára" elé sorol.

5. A kitüntetéssel oklevél jár.

6. Aki a Magyar Tiszti Arany Vitézségi Éremmel van kitüntetve, jogosult magát a kitüntetés tulajdonosának nevezni. A kitüntetéssel kiváltság nem jár.

7. A kitüntetés adományozása díjmentesen történik és az a tulajdonos elhalálozása esetén az örökösök birtokában marad.

8. A kitüntetés magánalkalmakkor kisebbített alakban (en miniatűré) is viselhető.

9. A Magyar Tiszti Arany Vitézségi Érem irodájának teendőit Magyarország Főméltóságú Kormányzójának Katonai Irodája látja el.

10. Csakis az előírásnak megfelelő jelvényt szabad viselni.

11. A büntető- és egyéb törvényeknek a rendjelekre vonatkozó rendelkezései a Magyar Tiszti Arany Vitézségi Éremre is vonatkoznak."

Budapest, 1942 október hó 2-án.

 

64.330/eln. 8. e. — 1942. szűnni körrendelet.

Végrehajtási határozatok a Magyar Tiszti Arany Vitézségi Érem alapszabályaihoz

Magyarország Főméltóságú Kormányzójának Budapesten, 1942. évi szeptember hó 12-én kelt és az 1942. évi 46. számú Honvédségi Közlönyben 54.277/eln. 8/e. — 1942. szám alatt kihirdetett legfelsőbb elhatározásának végrehajtására a következőket rendelem:

1. Kitüntetési alkalom a Magyar Tiszti Arany Vitézségi Éremre: az ellenség előtt tanúsított kimagaslóan vitéz és önfeláldozó magatartás.

2. Javaslatba hozható: bármely tiszt, állománycsoportra és rendfokozatra való tekintet nélkül, az ellenség előtt végrehajtott s beigazoltan a férfias önfeláldozás és bátorság igen magas fokáról tanúskodó, személyes fegyvertényért, vagy cselekményért.

3. A kitüntetési javaslat. A teljes nevet, továbbá a rendszeresített hadikitüntetési javaslat szerint előírt személyazonossági adatokat és a fegyvertény leírását, hely és időadatokat tartalmazó javaslatot táviratilag kell a m. kir. honvéd vezérkar főnökéhez megtenni s egyidejűleg a távirati javaslatra való hivatkozással, szabályszerű írásbeli ,,Hadikitüntetési javaslat"-ot is elő kell terjeszteni.

4. Elintézés.
A Magyar Tiszti Arany Vitézségi Éremre szóló javaslat elintézése soronkívül, a megtörtént adományozás közlése táviratilag történik.

5. Kitüntetési okmány.
A kitüntetett, kitüntetéséről oklevelet kap a Magyar Tiszti Arany Vitézségi Érem irodájától.

6. A kitüntetés kihirdetése és előjegyzése.
Az adományozást a honvédelmi miniszter Honvédségi Közlönyben hirdeti ki, s azt a kitüntetett minősítésén és anyakönyvi lapján elő kell jegyezni.

7. A kitüntetés viselése.
A Magyar Tiszti Arany Vitézségi Érem, valamint az 1914—1918. évi világháborúban alapított „Arany Vitézségi Érem tisztek számára" viselés szempontjából a mellen háromszögletű szalagon viselt kitüntetéseket megelőzi, — tehát azt mindenkor első helyen kell viselni.

Szalagsávok viselése esetén, a Magyar Tiszti Arany Vitézségi Érem ugyancsak első helyen viselendő szalagsávjára a Magyar Szent Korona aranyozott fémből készült és babérágakkal, valamint kardokkal övezett — a szalagsáv nagyságának megfelelő — kicsinyített mását kell tűzni.
Budapest, 1942. évi november hó 23-án.