Császári és Királyi Díszjelvény művészetért és tudományért

K.u.K. Österreichisch-ungarisches Ehrenzeichen für Kunst und Wissenschaft

 
A művészetek és tudományok terén szerzett érdemek elismerésére V. Ferdinánd király 1835-ben Aranyérmet alapított, melyet hátlapi felirata alapján PRO LITERIS ET ARTIBUS (Művészetért és Tudományokért) Éremnek neveztek. Az érem fül nélkül készült, így nem volt viselhető. 
Ferencz József 1849. február 24-én megváltoztatta az érmet, majd 1867-től két fokozatúvá alakította: nagy és kis arany érmekre. A Nagy Aranyérem 45 mm átmérőjű és 24 arany súlyú volt. A Kis Aranyérem 37 mm átmérőjű és 12 arany súlyú. Az érem elülső oldalán az alapító képe látható. Körírása: "FRANCISCUS JOSEPHUS I. D. G. AUSTR. IMPERATOR ET HUNG. REX. AP.  A hátsó oldalán babér- és tölgyfalomb koszorú, közepén a Habsburgok császári házikoronája alatt a király jelmondata: VIRIBUS UNITIS, azaz "Egyesült erővel". Az érmet ritkán adományozták. 1914-ben a hadseregben csak két élő tulajdonos volt.
1887-ben az érem nyakszalagos kitüntetéssé alakult át. Összesen 120 adományozása ismert.
A kitüntetés 38x31.5 mm átmérőjű ovális aranyérem. Az elülső oldalon a király jobbra néző mellképe látható az Aranygyapjas Rend öltözékében. Az érem felső karélyán FRANC. IOS. I. AVSTR. IMP. REX. BOH. ETC HUNG. REX. AP. felirat, azaz I. Ferenc József, Ausztria császára, Csehország király, Magyarország apostoli királya olvasható. A hátoldalon babérkoszorúban  "LITERIS ET ARTIBUS", azaz Művészetért és tudományokért felirat olvasható. 
A medállt 5 mm széles, fekete zománcozású koszorú övezi, melynek négy oldalán egy-egy ívelt pánt található. A felső pánt tetején félkör alakú horizontális fül van, mely egy kontraszemmel kapcsolódik a császári koronához. A korona tetején lévő gombfülön keresztül karika vezet a lapos, két szélén gyöngysor díszítésű, 20 mm hosszúságú szalagtartó szemhez. A szalagja 45 mm széles, vörös nyakszalag. Nők számára 45 mm széles bal vállon viselhető szalagcsokron függ az érem.
A kitüntetett elhalálozása esetén az érmet vissza kellett küldeni az Udvarnak.
 
           Munkácsy Mihály
 
 
1917-ben a következő személyek voltak tulajdonosai az éremenk: (Elől az adományozás éve.)
 
1887: Angeli Henrik festőművész
          Benczúr Gyula festőművész
          Fraknói Vilmos dr. címzetes püspök, az MTA első titkára
 
1888: Randa Antal lovag dr., miniszter
 
1892: Zumbusch Gáspár lovag, szobrászművész
 
1893: Hahn Gyula dr., egyetemi tanár
 
1894: Zschokke Ármin dr., egyetemi tanár, püspök
 
1896: gróf Tarnowski Szaniszló dr., egyetemi tanár
          Myslbek József szobrászművész
          Hauszmann Alajos műépítész, egyetemi tanár
 
1897: Jagié Vatroslaw lovag dr., egyetemi tanár
          Reinisch Leó dr., egyetemi tanár
          Kundmann Károly szobrász
 
1898: Tschermak Gusztáv dr., egyetemi tanár
          Ebner-Eschenbach Mária báróné, író
 
1899: Beöthy Zsolt dr., egyetemi tanár
          Horovitz Lipót fesztőművész
 
1903: Steindachner Ferenc dr. a természetrajzi udvari múzeum intendánsa
 
1905: Wojciechowski Tádé dr., egyetemi tanár
 
1907: báró Eötvös Lóránt dr. egyetemi tanár, miniszter
          Woinovich Emil gyalogsági tábornok, a bécsi udvari levéltár igazgatója
 
1908: Unger Vilmos, képzőművészeti akadémiai tanár
          Thun és Hohenstein-Salm-Reifferscheidt Krisztina grófnő
 
1910: Ott Emil dr. egyetemi tanár
          MIhalovich Ödön dr., zeneakadémiai igazgató
          Goldmark Károly zeneszerző
          Smiéiklas Tádé egyetemi tanár
 
1911: Pastor Lajos egyetemi tanár
 
1912: Lammasch Henrik dr. egyetemi tanár
          Balzer Oszvald dr., egyetemi tanár
          Alpár Ignác műépítész
 
1913: Králik Rikárd dr., író
          Rosegger Péter író
          Goll Jaroslav dr. egyetemi tanár
          Ulanowski Boleszláv dr., egyetemi tanár
 
1916: gróf Zichy Géza akadémikus
          Berzevichy Albert dr. az MTA elnöke
         Schulek Frigyes műegyetemi tanár
         Szinnyei-Merse Pál festőművész
         Herczeg Ferenc író