Erzsébet Rend, Erzsébet Kereszt és Erzsébet Érem

Der Elisabeth-Orden und die Elisabeth-Medallie

 
Az Erzsébet-rend II. osztálya
 
A 19. században egyre több helyen tüntették ki magukat a birodalomban a nők is, így pl. az oktatásügyben vagy az egészségügyben jeleskedtek. Szükségessé vált egy olyan kitüntetés alapítása, amellyel vallási tekintet nélkül jutalmazhatja a nőket. 
Az Erzsébet-rendet  1898-ban, Ferenc József uralkodásának ötven éves jubileumán alapították. Pár hónappal korábban, szeptember  10-én az uralkodó felesége, Erzsébet merénylet áldozatává vált. (Egy olasz anarchista tűvel szíven szúrta.) Szeptember 17-én alapította a király feleségére emlékezve és annak védőszentje, Árpádházi Szent Erzsébet tiszteletre az Erzsébet-rendet. A kitüntetésen Árpádházi Szent Erzsébet portréja, valamint az "E" monogram olvasható. A keresztforma, valamint a keresztszárak közötti rózsák a rózsacsodára utalnak.
 
A Rend eredetileg három fokozatból állt: nagykeresztből, I. és II. osztályból. Ezekhez csatlakozott az Erzsébet-érem. Alkalmi fokozat volt a gyémántdíszítményes nagykereszt. 
1918. április 30-án IV. Károly kibővítette a kitüntetést: a nagykereszt és az I. osztály közé került az I. osztály a csillaggal fokozat. Ezt azok kaphatták meg, akik már rendelkeztek az I. osztállyal. (Külföldiekre ez a szabály nem vonatkozott.) 
Szintén ekkor alapították az Erzsébet-keresztet, amely a II. osztály és az Erzsébet-érem közti fokozat lett. 
A kitüntetés irodájaának élén a mindenkori külügyminiszter állt. A kitüntetést eredetileg az uralkodó adományozta, de IV. Károly a rend nagymesternőjévé a királynét tette meg. 
A kitüntetéseket ritkán adományozták. A nagykereszteket főleg külföldi uralkodóházak hölgytagjai kapták meg, az I. és II. osztállyal pedig főrendi hölgyeket ékesítettek. Az alsóbb társadalmi körök nőtagjaihoz az Erzsébet-rend nem jutott el. 
1915-ben a rendnek tagjai voltak: 
18 nagykeresztes hölgy (ebből királyi ház 10, magyar 4),
I. osztályú keresztes hölgy 76 (ebből magyar kb. 57 fő),
II. osztályú keresztes 91 (ebből magyar kb. 51 hölgy).
 
 
 Edmund Blair Leighton: Árpád-házi Szent Erzsébet kenyeret oszt a szegényeknek   
                                                                                                              Erzsébet királyné
 
Az Erzsébet-rend nagykeresztjének jelvénye 48 mm átmérőjű arany kereszt. A keresztszárak háromszirmú stilizált liliomot ábrázolnak. A két szélső vörös, a középső fehér zománcozásúak. A keresztszárak között zöld levelű és vörös szirmú rózsák láthatók. Az előoldal közepén egy 18 mm-es gyöngysorral keretezett medallionban Szent Erzsébet jobbra néző arany mellképe látható. A felső keresztszárak tetején horizontális fül van, amelybe egy arany masni kapcsolódik. A masni tetején egy függesztőkarika kapcsolja a női csokorszalaghoz a jelvényt. 
A szalagja 66 mm széles fehér masnis vállszalag, melynek felső széleitől 10 mm-re egy-egy 11 mm-es vörös sáv látható. 
A csillag 80 mm átmérőjű, nyolc egyenlő szárú gyöngyözött ezüstcsillag, melynek közepén a rendjelvény látható. A bal oldalon volt viselendő. 81 adományozása ismert.
 
Az Erzsébet-rend nagykeresztét gyémántdíszítménnyel két alkalommal adományozták. Jelvény 41 mm-es, gyémántokkal, rubintokkal és gránátkövekkel kirakott zománcozott aranykereszt. A keresztszárak rubintokkal és gyémántokkal lett kirakva. A csillag ezüst alapú rátett rendjelvénnyel. A hátlapja aranyozott, és aranytűvel készült.
 
Az Erzsébet-rend I. osztályához a csillagot 3 alkalommal adományozták. A csillag a jobb oldalon volt viselendő.
 
Az I. osztályt 382 esetben adományozták. A jelvény azonos a nagykereszttel, arany alapú, de nincs szalagtartó szemmel ellátva. A szalagja 30 mm széles fehér csokorszalag, melynek széleitől 2 mm-re 3 mm-es vörös sáv fut végig. 
 
A II. osztály jelvénye azonos az első osztályéval, de ezüst anyagú. A rózsák ezüst színűek, a medaliont ezüst gyöngykoszorú övezi. A hátoldalon az "E" betű körüli rózsaágak aranyszínűek. A kereszt tetején nincs fémszalagból készült masni. A jelvény kontraszemmel kapcsolódik a függesztőkarikához. 500 adományozás történt. 
 
Az Erzsébet-keresztből egy adományozás ismert. Jelvénye azonos a II. osztályéval, de nincs zománcozva és ezüstszínű. 
 
Az Erzsébet-érem 32 mm átmérőjű ezüstérem. Az előoldalán a Rend jelvénye látható, a hátoldalon rózsaágak között "E" betű. 208 adományozása történt. 
 
Az Erzsébet-érem
 
 
MI ELSŐ FERENC JÓZSEF 
Isten kegyelméből ausztriai császár, Csehország irálya stb. és Magyarország apostoli királya. 
Azon óhajtól vezérelve, hogy oly férjes nőket és hajadonokat, akik hivatáskörükben kitűnnek, vagy maguknak emberbaráti, vallási vagy jótékonysági téren a közjó iránt érdemeket szereznek, megelégedésünknek és jóakaratunknak valami látható jelében részeltethessünk, egy külön érdemrend alapítását határoztuk el, mely forrón szeretett, mélyen gyászolt Hitvestársunk, boldogult Erzsébet császárné és királyné maradandó emlékezetére és az Ő védszentje Thüringiai Szent Erzsébet tiszteletére az "ERZSÉBET-REND" nevet fogja viseli. 
Ezzel a renddel egy érdemérmet is kötünk össze, mely "Erzsébet-érem"-nek lesz nevezendő.
Elvárva, hogy mindazok, kiket Mi vagy Utódaink e rendbe felveszünk, vagy az Erzsébet-éremmel kitüntetünk, a megdicsőült császárné és királyné emléke iránti kegyeletből folyton azon fognak lenni, hogy  a rend tekintélyét és méltóságát nyilvános, magán és családi életükben egyaránt megőrizzék, mindattól pedig óvakodni  fognak, ami annak becsületét sérthetné, a rend alapszabályait a következőképpen állapítottuk meg:
 
I. cikk.
Az Erzsébet-rend és az azzal egybekapcsolt Erzsébet-érem adományozási joga kizárólag Minket illet és törvényes Utódainkat.
 
II. cikk
A rendnek 3 foka van, ú. m. nagykereszt, első és második osztály. 
 
III. cikk.
A nagykereszt és az első osztályú rendjel zománcozott aranykeresztből áll, melynek ágai két ívrész közül kiemelkedő csúcsban végződnek.
A vörösre zománcozott kereszt ágain fehérzománcú hegyes cölöp nyúlik végig. Közepén aranykeretű, fehér zománcú mező van melynek előlapján egy kis kereszt alatt Thüringiai Szent Erzsébetnek dicsfénnyel körülvett képe látható aranyban, hátlapja pedig arany rózsaágon nyugvó szintén arany "E" kezdőbetűt mutat fehér mezőben fel.
A kereszt négy ága közt, a középpajzsból kiindulva zöld zománcú levelek s természetes színű zománcrózsák nőnek ki s egészen betöltik a keresztágai közét. 
A kereszt felső végén arany szalagcsokor van, amelynél fogva az a rendszalaghoz erősíttetik.
A nagykeresztesek a rendjelet egy 66 mm széles, fehér, két széle felé vékony, cseresznyepiros csíkkal átvont, habos szalagon viselik, mely a jobb vállról balfelé csüng le; ehhez jő egy a mell baloldalára tűzendő nyolcágú , ragyogóra vert ezüst csillag, melynek közepét ugyancsak a rend keresztje foglalja el.
Az Erzsébet-rend első osztályánál a rend keresztje egy 28 mm széles rendszalagon a mell baloldalán viselendő.
A másodosztályú rendjel alakra és nagyságra a másik két fok jelvényével egyező; csakhogy a kereszt, valamint a két első foknál zománcozott rózsaág s egyáltalán mindaz, ami ott aranymunka, emitt ezüstből van. Csupán Szent Erzsébet képe s az azt körülvevő dicsfény a középpajzs előlapján, nemkülönben  a hátlapon látható jelvények vannak itt is aranyból. 
Ez az ezüst kereszt az előbbi fokokéhoz hasonló rendszalagon a mell baloldalán viselendő; azonban a keresztet a szalaggal itt karika köti össze. 
 
IV. cikk.
Drágakövekkel kirakott rendjeleket csak azok viselhessenek, akiknek a rendjel ilyen kiállításban adományoztatott. 
 
V. cikk.
Magasabb fok elnyerése esetén a kitüntetett az addig birtokában volt rendjelet az alapszabályokkal együtt a rend irodájába köteles visszaküldeni. 
Ugyancsak visszaküldendő a rendjel a rendtag halála esetén is, föltéve, hogy az elhalt az osztrák-magyar monarchia vagy oly idegen állam kötelékébe tartozott, mely a maga részéről szintén megkívánja a rendtagok halála után a rendjelek visszaszolgáltatását.
 
VI. cikk.
Minden újonnan kinevezett rendtag kap e szerint a kinevezésre vonatkozó oklevéllel, a rendjellel és az alapszabályok egy példányával együtt egy térítvényt is, melyet saját kezűleg aláírni és a rend irodájába való visszaszolgáltatását a rendfokban való előléptetés esetén, nemkülönben az előbbi cikk határozmányai szerint, halálesetére is ígéri.
 
VII. cikk.
Oly rendjelek, melyek drágakövekkel kirakottan adományoztatnak, nem szolgáltatandók vissza.
 
VIII. cikk.
A renddel összekötött Erzsébet-érem ezüstből van verve, kerek, átmérője 31 mm; előlapján a rend keresztjét, hátlapján pedig a rózsaágon nyugvó "E" kezdőbetűt mutatja. 
Ez az érem éppoly módon viselendő, mint az Erzsébet-rend másodosztálya.a rend kancellárja áll, e tisztséget pedig Házunk és a külügyek  mindenkori minisztere viseli. Segélyére van a rend 
IX. cikk.
Az Erzsébet-rend valamelyik fokára történt előléptetés esetén ez az érem nem küldendő vissza, hanem az illető rendjellel együtt viselhető. Az Erzsébet-érmet a vele kitüntetettnek halála után sem kell visszaadni.
 
X. cikk.
Az Erzsébet-rend tagjai, valamint azok, kik az ezen renddel egybekötött  Erzsébet-éremmel vannak kitüntetve, ünnepélyes alkalmakkor e rendjelvényekkel díszítve jelennek meg. 
A nagykereszt birtokosai kisebb ünnepélyek alkalmával viselhetik egyedül magát a csillagot is.
 
XI. cikk.
A kinevezés mindegyik rendfokra, éppúgy, mint az Erzsébet-renddel egybekapcsolt Erzsébet-érem adományozása, ha az illetők  az osztrák-magyar monarchia kötelékébe tartoznak. Általunk aláírt és a rend kancellárja által ellenjegyzett oklevéllel történik.
 
XII. cikk
A rendnek, valamint a vele kapcsolatos Erzsébet-éremnek ügyeit a rend irodája vezeti. 
 
XIII. cikk.
A rend irodájának élén a rend kancellárja áll, e tisztséget pedig Házunk  és a külügyek mndenkori minisztere viseli. Segélyére van a rend egy kincstárnoka és egy kancelláristája, akiket a rend kancellárjának javaslatára Házunk és a külügyek minisztériumának állományából Mi nevezünk ki. 
 
XIV. cikk.
A büntető törvények a rend- és díszjelek elvesztéséről szóló határozmányai ennél a rendnél s a vele kapcsolatos éremnél is alkalmazandók.
 
XV. cikk.
Minden időre fenntartjuk Magunk és Utódaink számára a jelen szabályok tetszésünk szerint való bővítésének, változtatásának és magyarázatának jogát.
 
XVI. cikk.
Hogy pedig mindez a legkésőbb időkig is megtartassék, ezennel meghagyjuk, hogy jelen rendelkezésünk négy egyenlő saját kezű aláírásunkkal megerősített és pecsétünkkel ellátott eredeti példányban állíttassék ki, melyek közül egy a rend levéltárába, a második Házi levéltárunkban, a harmadik az osztrák belügyminisztérium levéltárába, negyedik pedig a magyar Országos levéltárban őrizendő.
 
Kelt Schönbrunnban, 1898. évi szeptember hó 17-én. 
Ferenc József s.k.