Ezüst Érdemkereszt

Silberne Verdienstkreuz

 

Ferencz József trónra lépésének első évfordulóján két kitüntetést alapított. A magasabb udvari körök és családtagjai, valamint a főtiszti kar számra a Ferenc József Rendet, míg az alacsonyabb polgári és tiszti állomány jutalmazását szolgáló érdemkereszt sorozatot.
A kitüntetés négy osztályba sorolva létezett: Koronás Arany Érdemkereszt és Arany Érdemkereszt, illetve a Koronás Ezüst Érdemkereszt és Ezüst Érdemkereszt.

 

Az első adományozásra 1850. február 16-án került sor. Az alapító okirat szerint a kitüntetést olyan katonai és polgári személyeknek lehet adományozni, akik tanúbizonyságot tettek feltétlen hűségükről az uralkodó iránt, illetve részt vettek az 1848-49-es mozgalmak leverésében. Az első 50 évben az adományozási rendszer szinte semmit nem változik, legfeljebb kisebb formai variációk születtek, mivel a kitüntetések gyártására több műhelyt is megbíztak. Az adományozottak száma magasnak mondható, meghaladta a 100ezer főt.

A kitüntetés szalagja ekkor egységesen középpiros színű háromszögletű mellszalag. A kitüntetés arany fokozatai valóban 16-18 karátos (666-750) finomságú aranyból, fehér és vörös zománcozással készültek. Ezüst fokozatait vörös zománcozással 800 ezrelékes  finomságú ezüstből készítették.

 

(Dorotheum fotó:http://www.sixbid.com/browse.html?auction=1297&category=27121)

Az első módosítás és kiegészítés 1914. szeptember 20-án történt, amikor bevezették a hadiszalagos adományozást. A hadiszalag az 1789-ben alapított vitézségi érem szalagja volt.
A következő módosítás az volt, hogy az arany kereszteket aranyozott bronzzal váltották fel, olyan kitétellel, hogy alkalmas időben ezeket aranyra fogják kicserélni.
1916. április 1-én kelt rendeletével az uralkodó megalapítja a sorozat következő két kitüntetését, a Koronás Vas Érdemkeresztet és a Vas Érdemkeresztet. A rozsdamentes vasból készült kitüntetéseket 1916. május 11-én adományozták első alkalommal.
1916. december 13-án kelt módosító rendelettel lehetővé vált a "hadiszalagon, kardokkal" elnevezésű adományozás. A szalagon elhelyezett két, keresztbe fektetett aranyozott kard a harci cselekmények során véghezvitt hősies magatartásról tanúskodik.

Méretbeli eltérések az Ezüst Érdemkeresztek között

1917. szeptember 26-án kelt az a rendelet, amely engedélyezte a Vas Érdemkereszt adományozását minden olyan személy számára, aki 1867-ben önkéntes katonai szolgálatba lépett. Az 1918. augusztus 1-én kelt rendelet alapján ez az 1865-ben és  1866-ban katonai szolgálatba lépett önkéntesekre is vonatkozott.
A Magyar-Osztrák Monarchia felbomlásával a kitüntetés adományozása megszűnt, de Hazánkban továbbra is engedélyezték  viselésüket egészen 1945 áprilisáig.

30 mm átmérőjű erősen ívelt szárú ezüstből készült kereszt, a szárakon áttetsző piros színű zománcdíszítéssel. A szárakat egy 18 mm átmérőjű korong fogja össze. Felületét két, egymástól 3 mm távolságra lévő kiemelt borda, két pontozással díszített részre osztja. A külső gyűrűben kiemelt betűkkel körirat olvasható: VIRIBUS UNITIS a betűk között ovális díszekkel. A felső szélén stilizált kézfogás látható. A 9 mm átmérőjű középrészben FJ monogram látható. A felső száron lévő kis gömb az oldalt látható szalagtartó gyűrű befogadására szolgál. Ismert olyan változat is, ahol a kereszt átmérője 37 mm, a középső medalion 22 mm.

Hátoldalán 9 mm átmérőjű pontozással díszített mezőben 1849 évszám olvasható. A kör alakú mezőt kiemelt borda zárja körül. Ez a borda határolja a szárak piros színű zománcozását is. A szárakat összefogó korong négy cikkre oszlik, körbefutó pontozásos díszítéssel.