Fémjelzések

1867. január 1-től a nemesfémek finomságának vizsgálata az Osztrák-Magyar Monarchiában állami hivatalok hatáskörébe került és itthon is az osztrákhoz hasonló fémjelzési törvény lépett életbe, amely szerint Magyarországon és Ausztriában egyező fémjeleket használtak és az addigi karát és lat helyett pedig a nemesfém ötvözetek finomságát ezredrészekben fejezték ki.
A forgalomba hozható arany- és ezüsttárgyak finomságát 4 fokozatban állapították meg.
A nemesfémből készült tárgyak csak úgy kerülhettek forgalomba, ha a finomságukat a Magyar Királyi Főfémjelző és Fémbeváltó Hivatal valamint a Magyar Királyi Főkémlő Hivatal megvizsgálta, és a finomságuknak megfelelően fémjelezte.
A fémjelzés azt jelenti, hogy a nemesfémből készült tárgyba a finomságot jelző fémjelet beütötték. Azt a tárgyat, amely nem érte el az előírt finomságot: összetörték.
A fémjelek a finomsági fokokhoz kötöttek, de ugyanarra a finomságra is másféle jeleket használtak kisebb és nagyobb tárgyak esetén. A Monarchia idején Ausztriában és Magyarországon is a nagyobb városokban önálló fémjelző hivatalok működtek.
Megkülönböztetésükre a fémjelen belüli nyomtatott nagybetű szolgált. Ausztriában a hivatalok megkülönböztetése A-tól N-ig terjedt, Magyarországon belül pedig a P-től V-ig terjedő betűket használták. A Monarchia felbomlása után megszűnt a közös fémjelzés Ausztriával.

 

A Fémjelzési Hivatalok betű jelei:
 

A        Bécs
A1      Wr. Neustadt
A2      St. Pölten
A3      Waidhofen
A5      Krems
A6      Brünn
A8      Olmütz
A10     Troppau
A11     Teschen
B       Linz
B1     Steyr
B3     Braunau
B4     Salzburg
C       Prága
C2     Teplitz
C3     Karlsbad
C5     Budweis
D       Brunn (Brno)
D2     Olmutz (Olomouc)
D3     Troppau
E       Krakau
E1     Biala
E3     Tarnow
E5     Neu - Sandec
F       Lemberg
F1     Przemysl
F5     Czernowitz
G       Graz
G1     Marburg
G2     Klagenfurt
G3     Laibach
H       Hall in Tirol
H1     Bregenz
H2     Bozen
H3     Trient (1872: H - Bregenz, H1 - Innsbruck, H2 Bozen, H3 Trient)
K    Klagenfurt
L    Laibach
M      Triest
M1    Görz
M3    Zara
M5    Ragusa
N      Zara
N1    Spalato
N2    Ragusa
P      Pest
P1    Erlau-Eger

P4    Pozsony
P5    Raab-Győr
P6    Odenburg-Sopron
R      Kassa
R1    Eperjes
R4    Debrecen
T      Temesvár
T2    Neusatz-Újvidék
T3    Arad
U      Carlsburg
U1    Klausenburg
U4    Hermannstadt
V      Agram
V2    Fiume

Magyarországon 1937-ig az Osztrák-Magyar Monarchia fémjeleit használták. Az 1937 szeptemberében életbe lépett új fémjelzési törvény megváltoztatta az addig elfogadott finomsági fokokat és új rajzolatú fémjeleket vezetett be. A finomságvizsgálatot és a fémjelzést a Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Intézet hatáskörébe utalta.
A mestervizsgát tett gyártók logója mellett láthatók tehát az egyik Fémjelzési hivatal (ez leggyakrabban Bécs "A" volt) betűjelzése, illetve a fém tisztaságát mutató jelzet. (1 = 950/1000; 2 = 900/1000; 3 = 800/1000; 4 = 750/1000)
A világháborúban fellépő nemesfém hiány miatt a kitüntetéseket gyakran aranyozták, ezüstözték. Ezt a dobozokon is jelezték (bélyegzővel). Így BR=bronz, vagy U=versilbert, ezüstözött.

 

Gyártók:


AE.K.      - A.E.Kochert
B              - ???
BBA         - Bachruch Anthal, Budapest
B.S.W.     - Bruder Schneider Wien
CFR         - C.F. Rothe & Neffe Wien
FR           - C.F. Rothe & Neffe Wien
F.A.         - Franz Adler
GAS        - G.A.Scheid, Wien
GW          - Györffy - Wolf Metallwarenfabriks
HMA        - Hauptmunzamt Wien
HUW       - Heinrich Ulbricht´s Witwe
JC           - Johann Christelbauer
J.W.        - ?Jauner Wien?
JZ            - Josef Zimbler
M.K.T      - ???
N.O.        - ???
R&F        - Rozet & Fischmeister Wien
RS           - R.Souval
VM          - Vinc.Mayer`s Söhne Wien
VMS        - Vinc.Mayer`s Söhne Wien
WK          - Kunz Wien X
W&A       - Winter & Adler
WW        - Wiener Wekstätte
WZ          - Zimbler