Katonai Érdemkereszt

Das Militär-Verdienstkreuz

Az itáliai hadseregek parancsnoka, Radetzky József altábornagy javasolta az uralkodónak a kitüntetés alapítását, hogy a csatákban kitűnt tisztjeit jutalmazni lehessen. A Katonai Érdemkeresztet 1849. október 22-én alapította Ferenc József, kibővítve a kitüntethető körét mindazon katonai szolgálatot teljesítő tisztekre, "akik háborúban a magasabb belátás, lelkesedés és határozottság, vagy békében a kiemelkedő  szorgalom és tetterő által különösen hasznos szolgálatot tesznek, és ezáltal a kitüntetésre méltóvá válnak". Az alapításkor az érdemkereszt egyfokozatú kitüntetés volt. 

A jelvény ezüst anyagú, 30 mm-es, egyoldalas görög kereszt, melynek szárai a közepe felé enyhén íveltek, elkeskenyedő szárakkal. A szárak egy medalionban futnak össze, melynek szélei és a medalion széle pirosan zománcozottak. A kereszt többi része nem volt zománcozott. A medalionban felirat olvasható: "VER DIENST", azaz "ÉRDEM". Az előlapjában egy indadísz látható. A hátlapja sík felületű. Szalagja megegyezik a vitézségi érem szalagjával. A kereszt horizontális füllel kapcsolódik a szalagtartó szemhez. Ebből az első típusból 3628 adományozás történt. 

Az 1849. október 24-én megjelent alapszabályok: 

 

"Ő Felsége az alulírott hadügyminiszter előterjesztésére, a hadsereg sok kiváló fegyvertényének és minden alkalommal magnyilvánuló önfeláldozó odaadásának legkegyelmesebb  elismeréséül egy katonai érdemkeresztet alapítani és erre vonatkozóan következő határozatokat jóváhagyni méltóztatott.

1. A katonai érdemkeresztet Ő Felsége csak valóságos tiszteknek adományozza, akik háborúban belátásukkal, bátorságukkal és határozottságukkal, békében kiváló buzgalmukkal és tetterejükkel különösen hasznos és szolgálatokat teljesítettek és ezáltal kitüntetésre érdemesekké váltak. 

2. A katonai érdemkereszt ezüstből való, pirosra zománcozott szélekkel "Verdienst" felirattal s a vitézségi érmek számára előírt szalagon viselendő. Csak egy osztálya van és a bal mellen az első kabátgombbal egy egy vonalban viselik. Minden vele kitüntetett tiszt a tényleges szolgálatból való kilépése után is jogosult azt viselni.

3. A katonai érdemkereszt adományozásával sem nemességre való igényjogosultsá, sem egyéb jog nem jár, a vele kitüntetett tisztet mindennemű szolgálati beadványban "a katonai érdemkereszt tulajdonosa" cím illeti meg.

4. A rang elvesztésével együtt jár a katonai érdemkereszt elvesztése, hasonlóképpen mint a vitézségi érmeknél említett esetekben. 

5. A tulajdonos halála esetén, vagy valamely tulajdonos haditörvényszéki ítélettel a kitüntetésre érdemtelenné vált, a rendjelet szolgálati úton vissza kell küldeni a hadügyminisztériumba s ez tovább juttatja a főkamarási hivatalnak, amely a katonai érdemkereszt beszerzésével és nyilvántartásával van megbízva. 

Wien, 1849. október 24-én

Gyulai Ferenc altábornagy

hadügyminiszter"

1860. január 12-én a harcban szerzett érdemekért hadidíszítmény járt a kitüntetéshez, mely a szárak között elhelyezett  aranyszínű babérkoszorú. A keresztszárak és a medalion elő- és hátlapja fehér zománcozást kapott. Az indadísz eltűnt. 

I. Függelék

Ő cs. és kir. Felsége 1860. január 12-én kelt legmagasabb parancsiratával elrendelni méltóztatott, hogy a közvetlen ellenség előtt szerzett katonai érdemkereszt megkülönböztetéséül az egyéb érdemekért kapott rendjelről:
1. a közvetlen ellenség előtt szerzett katonai érdemkeresztet hadidíszítmény különbözteti meg;
2. a hadidíszítmény jele halványzöld babérkoszorú a kereszt ágai között. Egyben Ő Felsége elrendelte, hogy a kereszt nem csak piros szélein, hanem fehér részein és hátul is zománcozott legyen.
                                                                                                                                                                                                 Vilmos kir. herceg

A Katonai Érdemkereszt 1860-as típusa hadidíszítmény nélkül.

A kitüntetés hátoldala.

Korai darab, melyre a később elnyert hadidíszítményt illesztették.

A hadidíszítményt utólag is odaítélhették. Ebben az esetben rászerelték a keresztre a koszorút. 1870 után a fülnél gyártójelzés található. Legfelsőbb rendelkezés folytán, kivételesen, mindazon tisztek, akik az 1848/49-es háborúkban a "Legfelsőbb elismerésben" részesültek, elnyerték a katonai érdemkeresztet. 

II. Függelék

Az 1874. július 5-i Legfelsőbb elhatározás értelmében a katonai érdemkereszt tulajdonosai elhalálozása esetén a rendjelek megmaradnak az örökösöknél. Az elhalálozást a hadügyminiszternek be kell jelenteni.

Bírói ítélet esetén az alapszabályok 5. pontja érvényben marad.

gróf Folliot de Creneville Ferenc

táborszernagy és főkamarás

1898-ban az uralkodó 50 éves jubileumán 23 tábornokot gyémántdíszítményes érdemkereszttel tüntettek ki. 

1914. szeptember 23-án a kitüntetést három fokozatú lett. Az eredetileg alapított kereszt a III. osztály nevet kapta. Annyiban különbözik a korábbitól, hogy a hadidíszítmény zöld zománcozást kapott. Emellett természetesen a korábban legyártott példányok is adományozásra kerültek.  

Az érdemkereszt II. osztálya díszítménnyel és kardokkal a kisdíszítménye.

A II. osztály nagyobb, 40 mm-es nagyságú és nyakszalagos lett, míg az I. osztály csillagszerű mellkitűző. Elrendelték, hogy ha valaki a hadidíszítmény nélküli magasabb fokozatot elnyeri, akkor azon a korábban megkapott hadidíszítményt is jelölni kell. 

Az érdemkereszt II. osztálya.

Az érdemkereszt I. osztálya.

 

1916. december 13-tól a különösen vitéz magatartásért, vagy eredményes csapatvezetésért a kitüntetéshez aranykardok jártak. Az I. és II. osztálynál a kardok a jelvényre, a III. osztálynál a szalagra kerültek. A magasabb fokozat elnyerésekor a kardokat is jelölni kellett. Ebben az esetben ezüstszínű kardokkal jelölték az alacsonyabb fokozat kardjait. 

1917. augusztus 1-től a III. osztály többször is elnyerhető volt. Ezt a (maximum háromszor) a szalagon elhelyezett 6 mm széles aranyszínű fémpánttal jelölték. A kardok a felső fémpántra kerültek. 

1918. február 8-tól a II. osztály is többször elnyerhetővé vált. Ilyenkor a kereszt és a szalagtartó szem közé egy koszorút illesztettek. 

III. Függelék

A katonai érdemkereszt alapszabályaihoz:

Ő császári és apostoli királyi Felsége 1914. évi szeptember 23-án kelt legfelsőbb parancsiratával a katonai érdemkereszt két új osztályának rendszeresítését legkegyelmesebben megparancsolni méltóztatott:

1. A katonai érdemkeresztnek ezután három osztálya lesz, amelyek az érdemek foka szerint adományoztatnak.

2. Az első osztály szalag nélkül a mell bal oldalán, a második osztály az eddig használatos szalagon a nyak körül viselendő, a harmadik osztály az eddigi katonai érdemkeresztnek felel meg.

3. Mindhárom osztály békekitüntetésként és hadidíszítménnyel is adományoztatik. A kitüntetési jelvények méreteit és alakját a mellékelt rajz mutatja. (Az I. osztály 60 mm, a II. osztály 40 mm, a III. osztály 31 mm átmérőjű.)

4. Azoknak, akiknek békében valamely magasabb osztály adományoztatik, ha valamely alacsonyabb osztály hadidíszítményének már birtokában vannak, a katonai érdemkereszt I. (II.) osztályát a II. (III.) osztályú hadidíszítménnyel kapják.

5. A katonai érdemkereszt első osztálya helyett kisdíszítmény nem viselhető.

6. A katonai érdemkereszt tulajdonosának elhalálozása, vagy kitüntetési jelvénynek  bírósági elítélés folytán bekövetkezett elvesztése esetén mindhárom osztályra az alapszabályokhoz 1874. évi július 7-én  kiadott  II. függelék határozványai mérvadóak.

Jóváhagyva: 1914. október 11-én.

IV. Függelék

Ő császári és apostoli Királyi Felsége első főudvarmesteréhez, Montenuovo Alfréd herceghez, 1914. évi november 16-án intézett Legfelsőbb kéziratával legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy a békében megszerzett katonai érdemkereszt az esetben is viselhető legyen, ha ehhez tulajdonosa a hadidíszítményt az ellenség előtt kiküzdötte vagy kiérdemelte, továbbá, hogy a katonai érdemkereszt valamely magasabb osztályának adományozása esetén a korábban adományozott alacsonyabb osztály szintén viselhető legyen.

(Rend. sz. 1673C/eln. 1914. november 20.)

 

V. Függelék

Legfelsőbb rendelkezés 1916. december 13-ról.

Ha a katonai érdemkereszt ellenség előtti vitéz s eredményes magatartásért, vagy eredményes csapatvezetésért adományoztatott, a rendjel szalagjára két keresztezett kard alkalmazandó. 

VI. Függelék

Legfelsőbb rendelkezés 1917. augusztus 1-ről: 

A katonai érdemkereszt  III. osztálya másodszor és harmadszor is adományozható. A másodszori adományozást egy aranyozott fémpánt, a harmadszorit pedig két ilyen fémpánt a rendjelvény szalagján jelzi. 

VII. Függelék

1917. augusztus 1-i Legfelsőbb rendelkezés szerint a VI. függelékben elrendeltek a háború tartamára a szövetséges államok tisztjeire is érvényesek.

VIII: Függelék

IV. Károly király Őfelsége 1918. február 8-án a következőket rendelte el:

"Akaratom, hogy a katonai érdemkereszt II. osztálya másodszor is adományozható legyen. A másodszori adományozást a rendjelvény fölötti zöld babérkoszorú jelzi. Az erre vonatkozó javaslat előterjesztését várom."

IX. Függelék

Ő Felsége 1918. április 23-án az előbb említett másodszori adományozást jóváhagyja. egyben elrendeli, hogy a katonai érdemkeresztnél is az úgynevezett kisdekoráció viselhető, tehát a díszjelvény kisebbített formáját a harmadik osztály szalagján azok részéről, kik a II. vagy az I. osztály tulajdonosai.

Az alacsonyabb osztállyal szerzett kardok egy magasabb osztály elnyerése esetén ezüstből valók. A kisdekoráció is. 

A magasabb osztályt a kisdekorációval együtt viselni nem szabad.

s28.postimg.org/fvml2vykt/beolvas_s0013_www_kepfeltoltes_hu.jpg

s28.postimg.org/9lz33fe19/beolvas_s0014_www_kepfeltoltes_hu.jpg