Katonai Szolgálati Jel

Militär-Dienstzeichen

A Katonai Szolgálati Jelet 1849. szeptember 19-én alapította I. Ferenc József a katonaállományú tisztek és a legénység számára két-két osztállyal.
A tisztek az 1. osztályt 25 év tényleges szolgálat után, a 2. osztályt 50 év után nyerhették el. A legénység számára az 1. osztályt 8 évi, a 2. osztályt 16 évi szolgálattal lehetett kiérdemelni.
Az 1. osztályú "Veteranis" jelvény 14 év szolgálat után volt elnyerhető
(foto: internet)
 
A legénységi szolgálati jel alapításával megszűntek az 1806. augusztus 15-e óta adományozott 1. és 2. osztályú megkülönböztetési jelek, ismertebb nevükön Veteránis jelvények (Distinktionszeichen 1. und 2. Klasse). Ezeket a bronzból préselt jelvényeket az először, majd másodszor is továbbszolgáló legénység viselhette a bal mellre felvarrva. 14 év után egy ovális alakú, 20 év után egy hatszögletű jelvény volt rendszeresítve. 
 
Az 1849-ben bevezetett tiszti szolgálati jelek 35 mm-es Lipót-típusú bronzkeresztek, melyek szélei simák 2 mm-esek, mellettük belül gyöngysor fut végig. A keresztszárak felülete gyöngyözött. A hátoldal lapos, de a kereszt tulajdonosa rávésethette nevét, szolgálati idejét Az tiszti kereszteken az első osztálynál ezüst, a második osztálynál arany kétfejű sas látható.
A legénységi jelek középpajzsára babérkoszorúval övezett VIII, illetve XVI számok kerültek. A középpajzsok legtöbbször rátétesek, de készültek egy darabból préselt keresztek is. 
Az 1849-ben bevezetett Legénységi Szolgálati Jel  2. és 1. osztálya
 
A kitüntetés szalagja 37.5 mm-es, majd 40 mm-es sárga mellszalag, melynek mindkét szélétől 3 mm távolságra 7 és 10 mm közötti szélességű fekete sáv fut. Az alapításkor a szolgálati jelekhez függőleges mellszalagok jártak, melyekhez a kör alakú horizontális fülek ovális szalagtartó szemmel kapcsolódtak. 
Korai 1. osztályú tiszti szolgálati jel függőleges szalaggal és vésett hátlappal
 
A háromszögletű mellszalagot 1860 után rendszeresítették ennél a kitüntetésnél is. A szalagtartó szemet kontraszemmé alakították, melyet egy függesztőkarika segítségével rögzítettek a szalaghoz. Más módszerrel az ovális szalagtartó szemet középen 90 fokkal elcsavarták a rögzíthetőség érdekében, vagy A háromszögletű mellszalag belsejébe horizontális textilpántot varrtak.
 
Korai, a sasok fején koronák nélküli tiszti szolgálati jel szolgálati jel a 60-as évekből, horizontális textil felfogatóval
 
1865. március 7-én engedélyezték, hogy a háborús idők a szolgálati időbe beszámítsanak. A törvényes szolgálati idő csökkentésével, és a szolgálatban való helylettesítések megszüntetésével 1867. április 14-én elrendelték, hogy a legénység az első osztályú szolgálati jelet 12 év után, a második osztályt pedig 18 év után adhatták ki. A középpajzsokon ezután a XII, illetve a XVIII szám olvasható.
 
1867-ben bevezetett Katnai Legénységi Szolgálati Jelek
 
1869. augusztus 5-én elrendelték, hogy a legénységi szolgálati jel 2. osztálya 24 év után adományozható. Ugyanebben az évben, május 5-én elrendelték, hogy az önként továbbszolgáló altisztek számára sárga selyemkarpasszományt rendszeresítsenek. Ezek 3 év után egy, 6 év után kettő, a 9. év után pedig hároom szalagot jelentett. 
Legénységi Szolgálati Jel 2. osztálya 1869-től, és 1. osztály 1890-től
 
1889. január 1-e után az önként továbbszolgáló altisztek az addig selyemből készült paszomány helyett arany karpaszományt kaptak.
1890. március 12-én a tiszti szolgálati jelet három fokozatúvá alakították. A 3. osztályt 25 év, a 2. osztályt 40 év, az 1. osztályt 50 év után lehetett kiérdemelni. A háborús évek már nem számítottak külön (azaz kétszeresen). 
 
Tiszti 1. osztályú szolgálati jel
 
Az új 3. osztály jelvénye az eddigi 1. osztály jelvénye lett, tehát egy bronzkereszt fehér sassal. A 2. osztály maradt az eddigi második osztályé, de a gyöngysorszerű díszítés helyett fekete zománcú csík fut a kereszt szélein. Az új 1. osztály aranyozott ezüstkereszt lett, melynek kereszt része a 2. osztályéval azonos, de a kereszt fölött a Habsburgok aranyozott házi koronája függ. 
 
Tiszti 2. osztályú szolgálati jelek
 
Tiszti 3. osztályú szolgálati jel
 
Ezzel együtt a legénységi szolgálati jel elnevezése is megváltozott: a 12 év utáni a második osztály lett, míg a 24 év utáni az első osztály.
 
Legénységi Szolgálati Jel 2. osztálya 1890-től
 
1911. december 28-ától a legénységi szolgálati jelek harmadik osztályát 6 év után adományozták.

1913. augusztus 7-én a következő határozványokat léptették életbe: 

A tiszti szolgálati jel 3. osztályát 25 év szolgálati idő után, 2. osztályát 35 év után, az 1. osztályát 50 év szolgálati idő után lehetett megkapni.
A legénységi szolgálati jelek második osztályát 10, az első osztályát 20 év tényleges szolgálat után adományozták. A középpajzsban is ezek a római számok jelentek meg.
Legénységi Szolgálati Jelek 3. és 2. és 1. osztálya 
 
A kitüntetések kiérdemlésénél a tényleges szolgálati idő volt a mérvadó, amibe nem volt beszámítható a tartalékviszonyban, a várakozási illetékkel való, vagy az illeték nélküli szabadság, illetve a szolgálaton kívüli viszonyban töltött idő sem.
A tiszti szolgálati jelre csak a katonaállományú tisztek, a hadmérnökök és a katonaorvosok tarthattak igényt.
A legénységi 3. osztály középpajzsa bronzból, a 2. és 3. osztályé ezüstből készült.
 
A szolgálati jel hátoldala
 
Szolgálati jel, melyen cserélhető a medalon
 
A rangosztályba nem sorolt havidíjasok, akik altiszti rangot viseltek, szintén igényt tarthattak a legénységi szolgálati jelre. 
A szolgálati jelek adományozása a napiparancsban általánosan kihirdetésre került. Átadása megfelelő módon kellett történjen. Az alacsonyabb fokozatot vissza keleltt adni, melyek újból kiosztásra kerültek. Azok a tisztek, akik rendelkeztek a legénységi szolgálati jellel, amíg el nem nyerték a tiszti 3. osztályú jelet, viselhették a legénységi szolgálati jelüket.  
A gazdászati tisztek és a katonai tisztviselő nem kaphatták meg, a legénységi szolgálati jelet akkor is viselhették, ha a 40 éves hű szolgálatokért érmet elnyerték. 
A szolgálati jeleket a Monarchia területén hosszú időn át sok cég készítette, ami miatt minden fokozatnak sokféle változata ismert. Az eltérések megfigyelhetőek a felfüggesztés módjában, a medalion, a rajta lévő sas vagy római számok kiképzésében, és méretében. A hátlapok lehettek gyöngyházborításúak is. A világháború végén gyakoriak lettek a részben, vagy teljes egészben hadifémből készült példányok. 
 
Gyöngyház borítású szolgálati jel
 
A szolgálati jelet gyémántdíszítménnyel egyetlen személy kapta meg: Beck-Rzikowsky Frigyes gyalogsági tábornok, aki a Monarchia vezérkarának hosszú időn át vezérkari főnöke volt, majd a testőrség parancsnoka lett. Ő a tiiszti szolgálati jel 1. osztályát gyémántdíszítménnyel viselte. 
A tiszti szolgálati jelnek nagy becse volt. A tiszti 2. osztályt rendszerint idős századosok kapták meg. 
A Monarchia megszűnése után is viselhető kitüntetések voltak mindkét utódállamban. Magyarországon 1923-ban újjáalapították, és előírták a régi jelek cseréjét. A legénység számára ez csak szalagcserét jelentett.