A Német Lovagrend Akkóban jött létre, Szentföldön, akkori nevén Acre-ben, a keresztes háborúk színterén. Német lovagok alapították meg 1089-ben első ispotályukat, amelyet 1198-ban szerveztek át lovagrenddé. A német lovagrend székhelyei állandóan változtak az évszázadok során: Velence, Marburg, Marienburg, Königsberg, Mergentheim, majd Bécs voltak a központjai.

Mária Kereszt adományozója

A 16-18. század során a lovagrend szinte minden birtokát elvesztette Európában. Sikertelenül tett kísérleteket az újbóli felemelkedésre, például azzal, hogy részt vett a törökök ellen vívott háborúkban. Összes tekintélyét elvesztette már, mire az osztrákokkal hadakozó Napóleon 1809-ben kimondta a rend végleges feloszlatását. 1834-ben azonban a mélyen vallásos I. Ferenc magyar király újra megalapította a lovagrendet, amelynek nagymestere ezentúl egy Habsburg herceg lett. Ekkortól a lovagok már csak betegápolással, alamizsnaosztással és más jótékonysági tevékenységekkel foglalkozhattak.