Mária Kereszt

Mariankreuz

 

A Német Lovagrend Akkóban jött létre, Szentföldön, akkori nevén Acre-ben, a keresztes háborúk színterén. Német lovagok alapították meg 1089-ben első ispotályukat, amelyet 1198-ban szerveztek át lovagrenddé. A német lovagrend székhelyei állandóan változtak az évszázadok során: Velence, Marburg, Marienburg, Königsberg, Mergentheim, majd Bécs voltak a központjai.

Mária Kereszt adományozója

A 16-18. század során a lovagrend szinte minden birtokát elvesztette Európában. Sikertelenül tett kísérleteket az újbóli felemelkedésre, például azzal, hogy részt vett a törökök ellen vívott háborúkban. Összes tekintélyét elvesztette már, mire az osztrákokkal hadakozó Napóleon 1809-ben kimondta a rend végleges feloszlatását. 1834-ben azonban a mélyen vallásos I. Ferenc magyar király újra megalapította a lovagrendet, amelynek nagymestere ezentúl egy Habsburg herceg lett. Ekkortól a lovagok már csak betegápolással, alamizsnaosztással és más jótékonysági tevékenységekkel foglalkozhattak. 

1894 óta a rend Nagy- és Németmestere Jenő főherceg volt. A lovagrend két alvezérségre oszlott: egy osztrák, és egy Etsch és környékbelire. Székhelyük Bécsben maradt.  

1871-ben Ferencz József megengedte, hogy a rend céljai érdekében megnyissa a tagság lehetőségét a keresztény nemesek előtt. Tag lehetett minden magyar-osztrák állampolgárságú keresztény és fedhetetlen életű nemesember, nemzetiségi különbség nélkül. Férfiak 20 éves koruktól, nők 18 éves koruktól ajánlhatták fel szolgálataikat.

A Magyar-Osztrák Monarchia idején éves díjat szedtek a tagoktól. Az első osztályba tartozók évi 50 forintot kellett beadniuk, ezáltal viselhették a nyakban hordható I. osztályú Mária Keresztet. A másodosztályba tartozó tagságnak évi 25 forintot (50 koronát) kellett beadniuk, a mellszalagos II. osztályú keresztért cserébe. Az éves tagdíjat meg lehetett váltani egy egyszeri legalább 500 forintos (1000 koronás) hozzájárulással a rend kórházalapjába fizetve. A tagoknak háború esetén lehetőségeikhez mérten a rend rendelkezésére kellett bocsátaniuk magukat. Az adományozók nevét a bécsi újságok közzé tették, hogy ezzel is növeljék a tagság társadalmi elismertségét.

A kitüntetéseket maga a rend szerezte be, melyeket a gyártási költségen, 18 forint, azaz 36 korona ár megtérítése fejében szolgáltatta ki a lovagoknak.

Különleges esetekben ugyanazon feltételekkel külföldi nemesek is kérhették felvételüket. Nekik azonban az 500 forintot egy összegben kellett befizetniük a kasszába. Cserébe a későbbi éves tagdíjaktól eltekintettek, ahogy a háborúban tett személyes szolgálattételüktől is.

1914-ben tagok voltak: 5 főkapitány, 17 fogadalmi lovag, 29 tiszteletbeli lovag, 1472 lovag. Ebből a Habsburg-ház tagjai és az idegen uralkodók száma 46 fő. a Magyarországi honosok száma kb. 400 fő.

A Mária Kereszt ezüst anyagú, mindkét oldalán kerek, fehér-fekete szélű zománcpajzs látható. Elülső oldalán aranyszélű vöröskereszt, hátul feketére zománcozva az 1871-es évszám olvasható.  A pajzs fekete szélében elől fehér betűkkel az „Ordo Teutonicus humaniti” jelmondatot írták.

A rendből kizárhatták azokat, akik bűncselekményt követtek el, vagy háromszor egymás után elmaradtak a tagdíj befizetésétől. 

A Német Lovagrend önkéntes egészségügyi szolgálata háborúban és békében

 

1. §.

Eredeti rendeltetésére emlékezve a Német Lovagrend a jövőben a sebesültek és betegek ápolására fordítja tevékenységét.

 

2.§.

Háborúban a Német Lovagrend a hadvezetőséggel egyetértve a harctéren és ennek közelében ambulanciák és kórházak segítségével önkéntes egészségügyi szolgálatot teljesít s a beteg és sebesült katonákat a körülményekhez képest a rend kórházaiban vagy más hasonló gyógyintézetekben ápolja.

 

3.§.

Békében a rend  a már fennálló kórházait a rendelkezésre álló eszközökkel bővít és szaporítja. 

 

4.§.

Minthogy a rend anyagi eszközei magukban nem kielégítők fenntervezett célok teljes megvalósítására, ezért az magyar-osztrák monarchia nemességét hívja segítségül.

Minden magyar-osztrák állampolgárságú keresztény és feddhetetlen életű nemesember, nemzetiségi és nembeli különbség nélkül, (férfiak betöltött 20 évvel, nők betöltött 18 évvel felajánlhatták szolgálatukat a rendnek, ha hajlandók évente legalább 25 forint (50 koronát) vagy legalább 500 forint (1000 koronát) tőkét egyszer s mindenkorra a rend kórházalapjának fizetni,) háború esetén a lehetőséghez és viszonyaihoz képest magát a rend rendelkezésére bocsátani és emberséges céljaiért működni. 

Az első évi díj a belépésnél fizetendő.  A következő években az évi járadék mindenkor januárban előre fizetendő. A tett ajánlatok tárgyában a rend dönt.

Kivételesen ugyanazon feltételek mellett külföldi nemesek előmozdítói lehetnek a Német Lovagrend egészségügyi szolgálatának az előírt kor elérése esetén.

Ezek legalább 500 forintot vagy 1000 koronát tartoznak a rend kórházalapjára fizetni, melynek ellenében fel vannak mentve további járulékok fizetése és háború esetén személyes szolgálattétel alól. Kórházi és közigazgatási szolgálatra csak saját kívánságukra használhatók fel.

Dankl Viktor az első osztály keresztjével a nyakában

5.§.

Hálás elismerésének jeléül a német lovagrend mindama nemeseknek, akik az előbbi paragrafus feltételeinek megfeleltek, azután oly személyeknek , akik bár nem Máriánusok, de a rend önkéntes egészségügyi szolgálatában különös érdemeket szereztek, Ő Felsége jóváhagyásával a rend által alapított Mária-keresztet adományozza, melyet az urak az egyenruhán a bal mellen, civilben gomblyukban, hölgyek pedig a bal vállukon fekete-fehér csíkos szalagon jogosultak viselni.

A Mária-keresztet a rendes német rendi lovagkereszt. Ezüstből való, mindkét oldalán kerek, fehér, fekete szélű zománcpajzs van, elülső oldalán aranyszélű vöröskereszt, hátul feketére zománcozva 1871-es évszám. A pajzs fekete szélében elől fehér betűkkel az "Ordo Teutonicus humanitati"  jelmondat látható.

A rend fejének joga van a Mária-keresztet nagyobb alakjának nyakban való viselését mindazoknak megengedni, akik akár valamely nagyobb pénzadományt juttattak a kórházi alapnak, akár valamely személyes közreműködéssel szereztek érdemeket a rend szolgálatában, ha egyébként a rendjel viselésére jogosultak volnának.

A kereszteket az egyöntetűség kedvéért a rend szerzi be és jogos viselőjük kérésére a beszerzési ár megtérítése ellenében (18 forint vagy 36 korona) kiszolgáltatja.

 

6.§.

A Mária-kereszt tulajdonosának, aki akár meggyőződése, akár viszonyai változásának következtében a Német Lovagrend jótékony  intézményeit nem támogathatja tovább, joga van kötelezettségét felbontani és a rendet erről írásban értesíteni.

Ezzel szemben a rend fenntartja magának a jogot, hogy felmentse további szolgálataik alól mindazokat, akik évi járulékukat háromszori figyelmeztetés ellenére sem fizették be.

Becstelen cselekedetért járó bírói ítélet vagy állandó megbecstelenítő életmód az illető mariánust azonnal kizárja a rendtől.

Az ebben a paragrafusban felsorolt összes esetekben megszűnik a jog a Mária-kereszt viselésére.

7.§.

A rend anyagi eszközei, melyek az önkéntes egészségügyi szolgálat ellátására rendelkezésre állnak ezek:

A) A kórházi alap, melyet 1865-ben Vilmos királyi herceg Ő császári Fensége, Fő-és Németmester kezdeményezésére és a rend összes profesz lovagjai elhatározásával alapítottak. Ennek rendszeres bevételei:

a) a tőke kamatai,

b) a meghatározott évi bevételek a rend feje, a profesz lovagok és a rendi pénztárak részéről,

c) a tiszteletbeli lovagok évi hozzájárulásai,

d) a Mária-lovagok évi járulékai és az egyszer s mindenkorra befizetett összegek,

e) adományok és ajándékok, melyeket a kórházi alapnak ajánlottak fel,

B) A profesz-lovagok, papok és nővérek személyes alkalmazása az egészségügy szolgálatában.

C) A tiszteletbeli lovagok és a mariánusok önként személyes segédszolgálata.

 

8.§.

A Német Lovagrend kórházi alapjának tőkéje és jövedelmei csak a jelen alapszabályok 2. és 3. §-ában feltüntetett célokra használhatók fel. 

 

9.§.

Hogy egy háború kitörésekor azonnal jól szervezett tevékenység kezdődhessék, az előkészületeket már békeidőben meg kell kezdeni.

A kórházalap jövedelmei tehát már békeidőben szállítási eszközök, sebesültkórházak  és ambulanciák anyagának  beszerzésére fordítandók, de csak olyan mértékben, hogy ezáltal a háborús költségek előteremtése és a békekórházak szükségletei ne szenvedjenek akadályt.

Ha a feladat megoldása, melyet a Német Lovagrend háború esetén maga elé tűzött, meglévő anyag és elegendő pénz által biztosítva van, csak akkor szabad a kórházalap jövedelmeit a 3. § szerint a kórházainak bővítésére és szaporítására fordítani.

Háborúban esetleg hozzányúlhatnak a tőkéhez is, ha ennek szüksége mutatkozik, de mihelyt a viszonyok ezt megengedik, az összeget pótolni kell. 

 

10.§.

A kórházi alap vagyonát és jövedelemeit a rendpénztár őrzi. Ennek a vagyonnak és jövedelmeknek kezelése és felhasználása a Német Lovagrend dolga, de mindenkor a jelen alapszabályok elveinek szigorú fenntartása mellett. 

A kórházi alapnak saját elszámolása van, amelyet minden év végén a bevételek és kiadások kimutatásával a hivatalos lapokban közzétesz.

A Mária-kereszt adományozását -hasonló módon, mint más kitüntetéseknél- a személyi okmányokban és a minősítvényi táblázatokban elő kell jegyezni.