Tengeri Utazási Emlékérem

Seereise-Denkmünze 1892/1893.
 
 
 
I. Ferenc József király alapította a kitüntetést 1893. november 11-én, annak a missziós utazásnak az emlékére, melyet a Kaiser Elizebeth torpedóromboló 1892-1893-ban hajtott végre. 
Ezt az emlékkitüntetést 459 személy kapta meg, nevezetesen: 2 királyi herceg, 43 tiszt vagy tisztviselő, 386 fő legénység és 28 fő polgári személyzet. Az utazás vezetője Ferenc Ferdinánd királyi herceg volt. 
Az utazás célja a magyar-osztrák hadilobogó mutatása volt a távoli kikötőkben, valamint a birodalom messze élő állampolgárainak támogatása, a kereskedelmi viszonyok tanulmányozása, a diplomatáink (kunzuljaink) tevékenységének ellenőrzése, tudományos kutatások végrehajtása. Az utazáson a trónörökös földrajzi, néprajzi és világpolitikai ismereteit is bővíthette. 
 
A Kaiser Elizabeth (foto: wikipédia)
 
A jelvény 37 mm átmérőjű aranyozott bronzérem. Az előoldalán két, alul szalaggal összekötött, trópusi növény között álló horgony, felette kitárt szárnyú, kétfejű sas látható. A sas mellén Habsburg címer van, felette főhercegi korona és csillag. A felirata: "REISE S. M. SCHIFF KAISERIN ELISABETH", azaz " őfelsége hajója, az Erzsébet császárné útja". 
A hátoldalán alul összekötött pálmaágakkal övezve hatsoros felirat olvasható: "OST-INDIEN/AUSTRALIEN/SÜDSEE-INSELN/CHINA-JAPAN/1892-1893", "Kelet-India, Ausztrália, Déltengeri-szigetek, Kína, japán, 1892-1893". Az írás fölé "FF", Ferenc Ferdinánd monogramot vertek. 
Szalagja 40 mm széles, háromszögletű, kék-fehéren bordázott mellszalag, melynek szélein 3 mm-es fehér és 5 mm-es kék sáv fut.
 
Az érmet a trónörökös személyesen adta át a vele utazó személyeknek 1893. december 15-én, mikor a hajó útja végén Póla kikötőjébe közlekedett. 
A hajó Trisztből indult, majd a Vörös-tengeren át, Indiába, a Szunda-szigetekhez, azután Ausztráliába tartott. Innen Melanézián és Hongkongon át Yokohamába tartott. Innen Ferenc Ferdinánd személyszállító gőzhajóra szállt, és Vancouverbe ment. New Yorkból Le Havre-ig ismét hajón utazott. A Kaiser Elizabeth ezalatt Korea, Hongkong, Singapúr, Colombo, a Vörös-tenger és Port Said érintésével hazatért. 
Az út 1892. december 15-én kezdődött és 1893. augusztus 25-én ért véget Yokohamában. A hajó út közben Port Said, Aden, Colombo, Bombay kikötőiben állt meg. Bombayben Ferenc Ferdinánd két és fél hónapra kiszállt, és beutazta Elő-Indiát. Ezen idő alatt a Kaiser Elizabeth megkerülte Indiát, és felvette a trónörököst Kalkuttában 1893. március 30-án. Ezután Singapr, Batávia, Thursday Island, Sidney, Numea, a Salamon-szigetek, Új- Guinea, az Aru-szigetek, Ambonia, Borneo, Singapure, Hongkong, Nagasaki kikötőit érintette. Nagasakiból kiindulva a herceg beutazta Japán nyugati részét, majd Yokohamába hajózott. Az úton sorhajóhadnagyi rangban a hajón tartózkodott Lipót királyi herceg is, valamint a trónörökös udvartartása: gróf Wurmbrand-Stuppach Leó vezérőrnagy, főkamarás; Prónay gyula huszárfőhadnagy, szolgálattevő kamarás és gróf Clam-Martinitz Henrik tartalékos ulánus főhadnagy ugyanezen minőségben. Az indiai utazás közepéig a bécsi természetrajzi múzeum kusztosza, dr. Lorenz lovag is a kíséretben volt, hogy az állattani és néprajzi gyűjteményt létesítsen Ferenc Ferdinánd számára, valamint Hodek Ede, aki a főherceg által elejtett vadakat preparálta. Ferenc Ferdinánd ugyanis szenvedélyes vadász volt, bár ezek a vadászatok gyakran inkább mészárlások voltak.
 
Ferenc Ferdinánd egy Ceylon szigetén agyonlőtt elefánttal
 
A résztvevő tisztek között magyarok is voltak: Reményi Ferenc, Prónay Gyula, Mallinarich Jenő és Podharszky Lajos. A hajótisztjei: lovag Becker Alajos hajóparancsnok, lovag Jedina Hermann korvettkapitány, Skala Károly sorhajóhadnagy, Gratzl Ágost sorhajóhadnagy, báró Bourguignon Artur sorhajóhadnagy, bleylebeni Regner Ottó lovag, sorhajóhadnagy, Sanchez de la Cerda Antal sorhajóhadnagy, Lipót Ferdinánd királyi herceg, sorhajóhadnagy, Preuschen Ernő báró, sorhajózászlós, Reményi Ferenc sorhajózászlós, Mallinarich Jenő sorhajózászlós, Podhorszky Lajos, Sternhardt Miksa, Milic Alajos, lovag Pozzi Zsigmond, Pleyer Richár, Metzger Ottó, Wünschek Alfonz, Bugél Ödön tengerészeti hadapródok, sebegényi Gründorf János lovag, Kuralt János tengerészeti káplán, dr. Plumert Artur sorhajó orvos, dr. Bein Jaroszlav fregatt orvos, Eyb Pál i. osztályú gépépítő és üzemvezető mérnök, Zezaveczky József és Turina Ágost 2. osztályú gépészek, Herman Hugó 2. osztályú gépépítő és üzemvezető mérnök, Modes Lukács 2. osztályú gépész, Perkon Antal és Svitak Károly 3. osztályú gépész, Pietzuk Károly 2. osztályú tengerészeti számvivő adjunktus, Gamisch Antal tengerészeti számvivő, valamint Sore Mihály, Jeitler Ferenc, Licen János, Reiter Mihály, Laube Guidó, Koch Ernő gépészaltisztek.