Német Háborús Emlékérem

(Deutsche Ehrendenkmünze des Weltkrieges)
 
A német hadseregben már 1917 őszétől tervezték egy háborús emlékérem alapításást. A világháborús vereség és a császárság bukása azonban elhalasztotta ezt a kezdeményezést. 
a háború német tiszteletbeli emlékérmének rendjéről szóló tanács (Ordensrat der Deutschen Ehrendenkmünze des Weltkrieges) önálló testületet alapított, és a bajor város Buxheimbe költözött. 1921. szeptember 21-én alapította meg a Chartát. A Tanácsot a tiszteletbeli marsall vezeti (Ehrenmarschall), a Generaloberst Karl Wilhelm Georg August Gottfried von Einem genannt von Rothmaler (1934.01.01. az egykori porosz háborús miniszter (1903-1909) és a 3. hadsereg parancsnoka a Nagy Háború idején. A Tanács másik kiemelkedő vezetője volt a kancellár, a nyugdíjas Hauptmann (Hauptmann außer Dienst), Rudolph Hering-Deutschwehr, aki 1924-es nyugdíjazásáig tartotta ezt a pozíciót. 
Mivel állami szinten nem alapítottak emlék kitüntetést, egy, a "hazafias gondolkodású katonákat" összefogó szervezet, a háború német tiszteletbeli emlékérmének rendjéről szóló tanács (Ordensrat der Deutschen Ehrendenkmünze des Weltkrieges) önálló testületet alapított, mely a bajorországi Buxheimbe költözött. Központjukat később Mecklenburgba, majd Berlinbe helyeztek át. A klub híres vezetői Ludendorf, Bülow és Roßbach voltak. 1921. szeptember 21-én alapították meg a Chartát. A szervezet tanácsát a tiszteletbeli marsall vezette (Ehrenmarschall), aki Karl Wilhelm Georg August Gottfried von Einem genannt von Rothmaler lett. (Egykori porosz háborús miniszter (1903-1909) és a 3. hadsereg parancsnoka a Nagy Háború idején.) A Tanács másik kiemelkedő vezetője a kancellár volt, a nyugdíjas Hauptmann Rudolph Hering-Deutschwehr, aki 1924-es nyugdíjazásáig tartotta ezt a pozíciót. 
 
Az emlékérem igazolványa harcolók részére 
(fotó: https://de.wikipedia.org/wiki/Deutsche_Ehrendenkm%C3%BCnze_des_Weltkriegs_(Deutsche_Ehrenlegion)
 
A rendi tanácsnak a célja egyértelműen az volt, hogy a hazafias lelkesedésnek látható jelét adják. Így 1921. szepteber 21-én olyan kitüntetést alapítottak, melynek elnyerésére az alapszabályok szerint szinte bárki igényt formálhatott. A Német Háborús Emlékérem 1922. december 1-jén kiadott alapszabályainak értelmében a kitüntetés az emlékezet jele, a túlélők elismerése és példamutatás a jövő nemzedékek számára. Tehát veteránok és civilek, férfiak és nők egyaránt megkapták, akik hűségesen szolgáltak hazájukat a Nagy Háború idején. Egy példányt eljuttattak a száműzött császárnak, aki azonban elutasította a megtiszteltetést.
Az előlapon egy allegorikus formatervezés mutatott rá a gyapjú tunikafedeles szárnyas istennőjét, aki egy mezítelen német katonát koronázott egy olívabogyó koszorúban. A katona a jobb kezében egy acél sisakot tartott és egy bal oldali puska. Itt érdemes megemlíteni, hogy Franz Stassen által 1918 júliusában létrehozott előlap kezdeti kialakítása a II. Wilhelm császárt ábrázolta. Nem csak a volt katonák kaphatták tehát meg, hanem a hazafias gondolkodású polgárok, de akár a nők is. Elegendő volt a lelkes patriotizmus igazolása.
Az emlékérem igazolványa nem harcolók részére 
(fotó: https://de.wikipedia.org/wiki/Deutsche_Ehrendenkm%C3%BCnze_des_Weltkriegs_(Deutsche_Ehrenlegion)
 
A kitüntetés tervezője Franz Stassen festőművész volt, aki eredetileg (a háború alatt) a császár képmásával díszítette volna az érmet. A kitüntetés 32x36 mm átmérőjű, csepp alakú aranyozott bronzérem. Az érem szélein kissé emelt peremmel találkozunk, melynek előoldalán a győzelem istennője babérkoszorút helyez a sisakját és puskáját tartó katona fejére. A katona mellkasán a Vaskereszt I. osztálya látható.
Hátoldalán egy 1914-es Vaskeresztet láthatunk, mely alatt két babérág hajol a keresztre, kissé fedve azt. A kitüntetés felett félkörívben a "Fürs Vaterland", a "Hazáért", felirat olvasható. Az érem felső része szélesebb, melyen keresztül függesztőkarika csatlakozik a fekete-fehét-vörös, császári színeket felvonultató szalaghoz.
A fronton harcoló katonák kitüntetésének szalagjára nyitott babérkoszorúba foglalt kardot tűztek.
Magyar adományozás
(Fotó: medals.extra.hu)
 
Politikai okokból 1934. július 28-án a tanácsot feloszlatták. A szervezet a kasszájában található 15ezer márkát felajánlotta a hősi halottak hozzátartozóinak javára. A náci Németországban egységes emlékkeresztet alapítottak a világháború emlékére, a Hindenburg Keresztet.