Érdemkereszt lelkészek számára (Piis Meritis)

I. Ferenc király 1801. november 23-án érdemkeresztet alapított a korábbi érdemérem helyébe a tábori lelkészek számára. Azok az egyházi személyek nyerhették el, akik a csata helyszínén vagy az ellenség előtt veszedelmek közepette teljesítették lelkészi kötelezettségüket. Az érdemkereszt két osztályból állt. Az első osztály arany, a másodosztály ezüst színű volt. A kereszt végei lóhereszerűek. A keresztszárak találkozásánál zománcozott középpajzs van, mely az aranynál fehér, az ezüstnél kék zománcozású. A pajzs elülső oldalán a "PIIS MERITIS", azaz a jámbor érdemeknek felirat olvasható. A kitüntetés szalagja fehér, melynek szélein három piros sáv látható.

1911. május 9-én I. Ferenc József elrendelte, hogy az arany érdemkereszt ezentúl az I. osztály, az ezüst a II. osztály nevet kapja. Az érdemkereszt békeidőben is adományozható volt. Kiérdemelhette az a személy, aki katonai lelki pásztorkodás terén hosszú éveken át kiválóan és nagy buzgalommal teljesítette szolgálatát. Békeidőben egyszínű fehér szalagon adományozták a kitüntetést, mely 1917 óta kardokkal is adományozható vált. A Piis Meritis a Katonai Érdemkereszt után következik a viselési sorrendben. Fehér szalagon igen ritkán adományozták.