Fémjelzések
1867. január 1-től a nemesfémek finomságának vizsgálata az Osztrák-Magyar Monarchiában állami hivatalok hatáskörébe került és itthon is az osztrákhoz hasonló fémjelzési törvény lépett életbe, amely szerint Magyarországon és Ausztriában egyező fémjeleket használtak és az addigi karát és lat helyett pedig a nemesfém ötvözetek finomságát ezredrészekben fejezték ki.
A forgalomba hozható arany- és ezüsttárgyak finomságát 4 fokozatban állapították meg.
A nemesfémből készült tárgyak csak úgy kerülhettek forgalomba, ha a finomságukat a Magyar Királyi Főfémjelző és Fémbeváltó Hivatal valamint a Magyar Királyi Főkémlő Hivatal megvizsgálta, és a finomságuknak megfelelően fémjelezte.
A fémjelzés azt jelenti, hogy a nemesfémből készült tárgyba a finomságot jelző fémjelet beütötték. Azt a tárgyat, amely nem érte el az előírt finomságot: összetörték.
A fémjelek a finomsági fokokhoz kötöttek, de ugyanarra a finomságra is másféle jeleket használtak kisebb és nagyobb tárgyak esetén. A Monarchia idején Ausztriában és Magyarországon is a nagyobb városokban önálló fémjelző hivatalok működtek.
Megkülönböztetésükre a fémjelen belüli nyomtatott nagybetű szolgált. Ausztriában a hivatalok megkülönböztetése A-tól N-ig terjedt, Magyarországon belül pedig a P-től V-ig terjedő betűket használták. A Monarchia felbomlása után megszűnt a közös fémjelzés Ausztriával.
A Fémjelzési Hivatalok betű jelei:
A Bécs
A1 Wr. Neustadt
A2 St. Pölten
A3 Waidhofen
A5 Krems
A6 Brünn
A8 Olmütz
A10 Troppau
A11 Teschen
B Linz
B1 Steyr
B3 Braunau
B4 Salzburg
C Prága
C2 Teplitz
C3 Karlsbad
C5 Budweis
D Brunn (Brno)
D2 Olmutz (Olomouc)
D3 Troppau
E Krakau
E1 Biala
E3 Tarnow
E5 Neu - Sandec
F Lemberg
F1 Przemysl
F5 Czernowitz
G Graz
G1 Marburg
G2 Klagenfurt
G3 Laibach
H Hall in Tirol
H1 Bregenz
H2 Bozen
H3 Trient (1872: H - Bregenz, H1 - Innsbruck, H2 Bozen, H3 Trient)
K Klagenfurt
L Laibach
M Triest
M1 Görz
M3 Zara
M5 Ragusa
N Zara
N1 Spalato
N2 Ragusa
P Pest
P1 Erlau-Eger
P4 Pozsony
P5 Raab-Győr
P6 Odenburg-Sopron
R Kassa
R1 Eperjes
R4 Debrecen
T Temesvár
T2 Neusatz-Újvidék
T3 Arad
U Carlsburg
U1 Klausenburg
U4 Hermannstadt
V Agram
V2 Fiume
Magyarországon 1937-ig az Osztrák-Magyar Monarchia fémjeleit használták. Az 1937 szeptemberében életbe lépett új fémjelzési törvény megváltoztatta az addig elfogadott finomsági fokokat és új rajzolatú fémjeleket vezetett be. A finomságvizsgálatot és a fémjelzést a Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Intézet hatáskörébe utalta.
A mestervizsgát tett gyártók logója mellett láthatók tehát az egyik Fémjelzési hivatal (ez leggyakrabban Bécs "A" volt) betűjelzése, illetve a fém tisztaságát mutató jelzet. (1 = 950/1000; 2 = 900/1000; 3 = 800/1000; 4 = 750/1000)
A világháborúban fellépő nemesfém hiány miatt a kitüntetéseket gyakran aranyozták, ezüstözték. Ezt a dobozokon is jelezték (bélyegzővel). Így BR=bronz, vagy U=versilbert, ezüstözött.
Gyártók:
AE.K. - A.E.Kochert
B - ???
BBA - Bachruch Anthal, Budapest
B.S.W. - Bruder Schneider Wien
CFR - C.F. Rothe & Neffe Wien
FR - C.F. Rothe & Neffe Wien
F.A. - Franz Adler
GAS - G.A.Scheid, Wien
GW - Györffy - Wolf Metallwarenfabriks
HMA - Hauptmunzamt Wien
HUW - Heinrich Ulbricht´s Witwe
JC - Johann Christelbauer
J.W. - ?Jauner Wien?
JZ - Josef Zimbler
M.K.T - ???
N.O. - ???
R&F - Rozet & Fischmeister Wien
RS - R.Souval
VM - Vinc.Mayer`s Söhne Wien
VMS - Vinc.Mayer`s Söhne Wien
WK - Kunz Wien X
W&A - Winter & Adler
WW - Wiener Wekstätte
WZ - Zimbler