Ferenc József 1850. december 2-án, trónra lépésének évfordulóján alapította a Ferenc József Rendet, melyet a modern kor kihívásainak megfelelően nemre, vallásra és származásra való tekintet nélkül lehetett elnyerni. Teljes nevén az Osztrák Császári Ferenc József-rendet három fokozatú polgári rendként, azaz nagykereszttel, középkereszttel és lovagkereszttel alapították. A kitüntetés nem járt privilégiumokkal vagy rangemeléssel. A széleskörű adományozás miatt nagyon népszerű kitüntetése lett a birodalomnak.

A Statútumot 1850. december 25-én hagyta jóvá az uralkodó. A rend élén nagymesterként a császár állt. A rendi szervezet tagjai voltak a kancellár a hivatal tagjaival, a kincstárnok, a titkár, a levéltáros és a kancellista. A jelvények készítésére Kittner Sándor bécsi ékszerészt kérték fel. Ő volt korának legnevesebb szakembere. Olyan kitüntetést szeretett volna készíteni, mely külalakban felülmúlja a többi rendjelet.

Ferenc József Rend lovagkeresztje dobozában

Az első kitüntetettek azok az alattvalók voltak, akik az 1848-49-es forradalmakban hűséget tanúsítottak a dinasztia iránt. Mivel azonban a kitüntetést kiváló érdemekért lehetett elnyerni, a rend névsorát olvasva, találkozhatunk ácsmesterrel, gyógyszerésszel, nagykereskedővel és könyvtárossal, kéményseprővel és bankárral, bútorasztalossal, szalámigyárossal, könyvkereskedővel és vendéglőssel is. A Rendet külföldieknek is nagy számban adományozták. 1856-ban már 18 nagykeresztet, 49 középkeresztet és 174 lovagkeresztet kaptak más országok állampolgárai.

1850. február 16-án a császár a Ferenc József Rend mellé érdemkeresztet is alapított, mely az eddigi Polgári Érdemérmek helyébe lépett. Az érdemkeresztnek négy fokozata volt: Koronás Arany Érdemkereszt, Arany Érdemkereszt, Koronás Ezüst Érdemkereszt és Ezüst Érdemkereszt. 1916-ban a kitüntetéssor a vas fokozatokkal egészült ki.

Koronás Arany Érdemkereszt és Arany Érdemkereszt

Koronás Ezüst Érdemkereszt és Ezüst Érdemkereszt

Koronás Vas Érdemkereszt Vas Érdemkereszt