Vitézségi érem
Tapferkeistsmedaille
A Habsburg Birodalom első számú érdemrendje a Katonai Mária Terézia Rend volt, melyet származástól függetlenül elnyerhetett minden tiszt. A legénységnek és az altiszteknek viszont nem alapítottak hőstetteik elismerésére kitüntetést. Őket továbbra is pénzzel jutalmazták. Az arany vagy ezüstpénzeket elkölthették, de sokan mégis átfúrták vagy bőrszíjra rögzítve a nyakukba akasztva viselték.
1789. június 19-én II. József, koronázatlan király rendeletével alapította meg az „ERINNERUNGS UND EHREN MILITARMEDALLIEN”, azaz „KATONAI EMLÉK ÉS TISZTELETÉREM” elnevezésű kitüntetést.
A köznyelvben katonai érempénznek, érdem-mellpénznek vagy mellpénznek nevezték ezt az elismerést. 1809-től nevezték el hivatalosan Vitézségi Éremnek (Tapferkeitsmedallie). Az első kitüntetettek a török ellen viselt háború hősei voltak.
Az alapító okirat szerint a kitüntetés célja az altisztek és közlegények vitézi tetteinek látható és tartós díszjelvénnyel való megörökítése volt. A kitüntetés elnyerhető volt veszélyben forgó vagy sebesült bajtárs megmentésével, hadijelvény vagy kincstári vagyon megvédésével, visszaszerzésével, fontos hadállások megtartásával, vagy hasonló jelentőségű tettek véghezvitele által. A hőstettet követően rövid időn belül ünnepélyesen kellett átadni az érmet. A vitézségi kitüntetés mindig az uralkodó képmását mutatta. Nem csak a legénység, de a tisztek körében is a legnagyobb megbecsülésnek örvendett viselője.
