A lombard Vaskorona Európa egyik legrégibb abroncskoronája. Az ékszer négyujjnyi széles, drágakövekkel van kirakva és gyöngyökkel szegélyezve. A koronát belülről egy centiméter széles vaskarika veszi körül. A legenda szerint Jézus Krisztus egyik keresztszegét olvasztották be a vasszegélybe. A szeget Szent Heléna találta meg, aki fiának, Konstantin császárnak adta. A tárgy később Nagy Gergely pápához került, aki elajándékozta Theodolina longobárd hercegnőnek. Ő aztán férjének adta, aki 593-ban koronát készíttetett belőle. Ezzel a fejékkel szentelték fel a longobárd királyokat, majd 774-ben Nagy Károly frank királyt is. A korai időkben a megalakuló Német-római Császárság uralkodóit is megkoronázták első lépcsőben vele, mielőtt Rómában császárrá avatták őket.

A Vaskorona Rend III. osztálya:

A kitüntetés 50x28 mm nagyságú aranyból készült függő, melynek alsó részén enyhén ívelt szegélyű, zománcozott díszítésű lombard Vaskoronán ülő kétfejű császári sas látható. A sas sűrű tollazatú, kiterjesztett szárnya előtt jobb lábával egyenes kardot és egy jogart tart, míg a bal lábával országalmát tart. Mellkasán szegéllyel ellátott zománcozott pajzsban „F” betű olvasható. A kétfejű sas fölött az osztrák császári korona lebeg, melyből két szalag fut lefelé, melyek rögzítik a koronához a madarat. A korona tetején gömbfület alakítottak ki, melybe egy karika kapcsolódik, ami egy kontraszemmel csatlakozik a szalaghoz. A kontraszem lapos, közepén fehér gyöngysorral díszített. A szalagja 40 mm széles aranysárga színű háromszögletű mellszalag, melyet a szélein 6 mm széles kék sávok díszítenek.