Koronás Ezüst Érdemkereszt

Silberne Verdienstkreuz mit der Krone

Ferencz József trónra lépésének első évfordulóján két kitüntetést alapított. A magasabb udvari körök és családtagjai, valamint a főtiszti kar számra a Ferenc József Rendet, míg az alacsonyabb polgári és tiszti állomány jutalmazását szolgáló érdemkereszt sorozatot.
A kitüntetés négy osztályba sorolva létezett: Koronás Arany Érdemkereszt és Arany Érdemkereszt, illetve a Koronás Ezüst Érdemkereszt és Ezüst Érdemkereszt.
Az első adományozásra 1850. február 16-án került sor. Az alapító okirat szerint a kitüntetést olyan katonai és polgári személyeknek lehet adományozni, akik tanúbizonyságot tettek feltétlen hűségükről az uralkodó iránt, illetve részt vettek az 1848-49-es mozgalmak leverésében. Az első 50 évben az adományozási rendszer szinte semmit nem változik, legfeljebb kisebb formai variációk születtek, mivel a kitüntetések gyártására több műhelyt is megbíztak. Az adományozottak száma magasnak mondható, meghaladta a 100ezer főt.
A kitüntetés szalagja ekkor egységesen középpiros színű háromszögletű mellszalag. A kitüntetés arany fokozatai valóban 16-18 karátos (666-750) finomságú aranyból, fehér és vörös zománcozással készültek. Ezüst fokozatait vörös zománcozással 800 ezrelékes  finomságú ezüstből készítették.
Az első módosítás és kiegészítés 1914. szeptember 20-án történt, amikor bevezették a hadiszalagos adományozást. A hadiszalag az 1789-ben alapított vitézségi érem szalagja volt.

  
Korona típusok

A következő módosítás az volt, hogy az arany kereszteket aranyozott bronzzal váltották fel, olyan kitétellel, hogy alkalmas időben ezeket aranyra fogják kicserélni.
1916. április 1-én kelt rendeletével az uralkodó megalapítja a sorozat következő két kitüntetését, a Koronás Vas Érdemkeresztet és a Vas Érdemkeresztet. A rozsdamentes vasból készült kitüntetéseket 1916. május 11-én adományozták első alkalommal.
1916. december 13-án kelt módosító rendelettel lehetővé vált a "hadiszalagon, kardokkal" elnevezésű adományozás. A szalagon elhelyezett két, keresztbe fektetett aranyozott kard a harci cselekmények során véghezvitt hősies magatartásról tanúskodik.
1917. szeptember 26-án kelt az a rendelet, amely engedélyezte a Vas Érdemkereszt adományozását minden olyan személy számára, aki 1867-ben önkéntes katonai szolgálatba lépett. Az 1918. augusztus 1-én kelt rendelet alapján ez az 1865-ben és 1866-ban katonai szolgálatba lépett önkéntesekre is vonatkozott.
A Magyar-Osztrák Monarchia felbomlásával a kitüntetés adományozása megszűnt, de Hazánkban továbbra is engedélyezték  viselésüket egészen 1945 áprilisáig.

36 mm átmérőjű, erősen ívelt szárú ezüstből készült kereszt. A szárakon piros színű, áttetsző zománcdíszítéssel, ami a szárakat összefogó 22 mm átmérőjű korong széléig ér. A korong lapját két egymástól 4 mm távolsága körbefutó kiemelt borda két részre bontja. Mindkét rész apó pontokkal díszített. A külső gyűrűben kiemelt betűkkel VIRIBUS UNITIS körirat olvasható, a betűk között ovális díszekkel. A felső szélén stilizált kézfogás látható. A belső 11 mm átmérőjű körlapon FJ monogram látható. Fehér zománcozás nincs. A felső szár élére két keresztbefutó 2 mm széles szalag fekszik fel. Csapszeg segítségével erre kapcsolódik a 15 mm széles és 20 mm magas császári korona. A korona áttört, benne piros színű zománc betéttel. Ez a zománcozás nem mindegyik Koronás Ezüst Érdemkeresztben található meg. Tetején kis kereszttel díszített gömb, amely az oldalt fűzhető szalagtartó gyűrűt fogadja be. Hátoldalán egy 11 mm átmérőjű pontozással díszített részt kiemelt borda zár körül. A középrészben 1849 évszám olvasható. A szárak piros zománcozása a kiemelt bordáig tart. A szárakat összefogó korong négy cikkre oszlik, körbefutó pontozásos díszítéssel. A korona és tartószalagja az előlappal megegyező képet mutat.

Ritka változatú érdemkeresztek.